Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

159

a) Magyarázza-meg rövideden a’ Textust, az Öfzveköttetésből ’s a’ t. és rigy kösse-öfzve a’ Fő Propositiót a’ Kezdőbefzéddel. p. o. Ebből a’ Textusból i Pét. x: 3. FÓ Propositio lefzfz : Bizonyossan feltámadunk. Kezdobejzed: A’Jésus feltámadott a’halálból. Altalmenés: A’ Szent írás a’ Jésus feltámadását tefzi a’ mi feltámadásunk fundamentomának. Magyarázatja a’ Textusnak: Imé itt a’ Szent Letzkében hálákat ád Szent Péter, hogy a’Jésus feltámadása által bizonyossá tett minket az isten ebben a’ reménységben, hogy mi-is feltámadunk: mert azt mondja a’ Szent Letzkében , hogy e% vagy bizonyos reménységet fzerez mi bennünk az által. Ezen befzédek fzerént értekezzünk tehát Kerefztyé- nek ebben az órában a’ mi Feltámadásunk bizonyos voltáról.

b) Mint hogy az Egéfz a’ Réfzekkel , a’ Nenn a’ Fajokkal, és az Okok a’Következésekkel fzorosan őfzve vágynak köttetve : tehát ezeket könnyű öfzvekötnj. p. o. Boldogok a’ kik lnifznek. Kezdobejzed: A’ ’Sidók tsudák után hittek. Altalmenés: Ez-is ditséretes dolog volt ő bennek •, de sokkal ditsőségessebb az , ha nem lát az ember és még-is hifz. Nézzük hát, Ke- refztyének , bogy miért bóldogok azok, a’ kik belső meggyőzettetésböl hifznek.

c) Az általmenésben jobbítsa-meg azt a’ Tanító, a’ mi a’ Kezdőbefzédben mondódott. — — Vagy a’ mit állítva mondtunk a’ Textusban, azt tagadjuk az Általmenésben. p. o. Propositio. Nem állandó a’ gonofz ember’ boldogsága. Kezdők efzéd: Úgy ítélhetnénk Kerefzty ének, látván a’ gonofz emberek fzerentséjét e’ Világon, hogy tsak az a? boldog ember, a’ ki rofzfz ember. Altalmenés: De'valósággal a' ki a’dolgot fzorgalmatossan megvisgálja, éfzre vefzi, hogy tsak ideig való boldogság az, és az Isteni Gondviselés gátot vét az Istentelennek. Ez az az igaz* ság mellyről én titeket V a’ t.

A’ Predikátzió Formájú vő'■