Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238
— 3 — ké lettek, }s büiítetésre tették méltókká magokat, kiknek romloíságok mi reánk is maradékaikra, minden szomorú következéseivel kihatott; meg-szánván siralmas esetünket, ollyan módot rendeltél; hogy erkölcstelenségünk veszedelmes álIapótjából kiszabadulhatunk, véled a’ paradicsomi boldog öszveköttetésbe jöhetünk. A’mennyből lejött szabadító Jézus által lett ez az erkölcsi megváltozhatás, ki a’te helyes esméretedre megtanította az embereket, a’ mennyit a' véges értelemnek lehet, és szükséges te felőled tudni. Óh könyörülő szent Isten! ha elgondolom miilyen nagy tudatlanság, bálványozás, rémítő vétkek uralkodtak a’ Jézus eljövetele előtt e’ főid’ színén, megnem tartóztathatom magamat, hogy az ó világbeliek’ szerencsétlen sorsokon könnyeket ne hullassak ; — nem volt az igazságnak szíves barátja, és a’ ki a5 szegény szííkölködők- kel szánakozva megosztotta vólna kenyerét, az özvegyeknek, árváknak, letörölte volna könyhúllatásaikat szemeikről. — Te cselekedted ezt Szent fiad által, mi Urunk Jézus Krisztusnak dicsősséges Szent attya. Mindén kegyes, boldogságát szerető, örvendez ezen szerencsés változásnak. Én kimondhatatlanul örvendezek ! Szív szakadva várom ama bóidog napnak közelítését, a’ mikor hit szerint ismét hozzánk jő a’ kegyelem szövetségének feje- 1 * del-
