Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220

2t>

können, wenn nicht länger Millionen, Sklaven gleich, im Nachtheil sind; der Wohlstand nicht mehr blos bei der Minorität, sondern freudich durch Millionen von Händen erhöhet wird: ist der besteuerte englische Lord weniger frei, glücklich und angesehen als der unbesteuerte ungarische Magnat?! u. s. w. Constitutionen des Deutschlands. Ungarische Verfassung.

Földinkvalamivel csipdsebben inte: „Mi álmodozunk, nemzeti hitelről, börtön-javitást, népnevelést emlegetünk; örökváltságot tervezünk stb. gyönyörű tervek, de gyökeres csalódások is egyetemben, és csak néhány hónapi tapasztalás lesz ahhoz szükséges, hogy összeroskodjanak! fogalmainkat kell gyökeresen megváltoztatnunk, ha boldogulni akarunk. El kell ismernünk, hogy közgyűlésünk nem csupa vitató, hanem igazgató testület; el kell ismernünk, hogy ezen állásból positiv kötelességek folynak, mellyeket nem telljesiteni bűn, és annál nagyobb: mert, reánk kiváltságosokra bízta a törvény a közigazgatást, és mert ragaszkodunk ezen jogunkhoz, a vele járó felelőség alól kibújnunk nem lehet; a jelen zavarban nem fogja ugyan senki kirántani a széket, és nyugott majestással fogunk a ma elfogadott, és holnap már meg nem tartott indítványok fölött tanácskodni; de eljó a szigorú jövendő, és irgalmatlanul fog összecsépölni bennünket.“ — Alföldi levelek 18.1.

A magyar mozgalmak különös okai a nemzetnek napkeleti tulajdonai valának: gyökeresen az ó heves vágyai; mindenek felett a szabadsági: áltálján os szolga, idegen kény csupa eszköze, nem tud a magyar lenni; a szolgálatot nem nehezteli ugyan, de csak annyira mennyire szükség: hol a német azt mondja: „Gehorsamster Diener,“ ő pedig mérsékelve: „alázatos szolgája az urnák.“ Második nem különben heves vágya a nemzetségi: önáHó, maga