Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220

13

Kasuisten; mir die Art der Deduction war verschieden; allein der Missbrauch der Philosophie oder Ausgelassenheit im Denken — ist nicht Philosophie, noch die Ausgeburt eines fanatischen Kopfes. Wer deshalb die Religion und den geistlichen Stand nicht verdammet, muss auch den Wissenschaften und Männern, die sich mit Vervollkommnung derselben vorzüglich beschäftigen, die nämliche Gerechtigkeit widerfahren lassen. Übrigens ist freilich nicht zu erwarten, dass nicht zu allen Zeiten von einzelnen gelehrten Köpfen Excesse gemacht werden sollen, und Verwirrungen eines solchen seltenen Kopfes haben immer Bewunderer und Nachahmer gefunden. Daher eben fordert die Staatsphilosophie eine ununterbrochene Aufsicht und Leitung der Regierung; denn Alles was sehr nützlich ist, kann auch übel gebraucht sehr schädlich werden.“ Darstellung S. 55—58. 66.

Még többen a forradalom minden csapásait az irodalomnak vagy nyomtatóprésnek, s igy az Íróknak nevezetesen az politikai íróknak hánnyák vetik szemeikre, nem minden ok nélkül ugyan; mert az illy irományok, kivált ha mesterül, közértelmüleg, némi inyingerléssel, kedv töltéssel, érdekgerjesztéssel s tudományi tekintettel, ollykor, mikor a gondolkodás felébred, aképzelés feszült, az eszmék összeütközőitek, a vélemények zavarodtak, az ál- ladalom forrása kigyuladással fenyegetödzó, mint a tárogatók nem csak zajosak, hanem felrázók és indítók is; mivel nem csak postán, hanem vasutakon, gőzhajókon , és electro-telegraphián szaporán, rögtön, egész országot behatnak, és mozgásba, szorongásba hoznak. Voltair csípős szatírái, az anyaszent- egyház Monarchia, és Aristocratia ellen, Rousseau tündér képzehnényei, Rajnai fényes villámai stb. nem voltak-e befolyással a franczia forradalomba? Mindazonáltal az irományok és irók magukban fd és