Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141
SO foghatod meg elméddel tsak a’ természeti dolgokat is, miként lehet az egész tettedben az egész lelked; még is az egész testednek minden részeiben is az egész lélek vagyon; miként a’lélek benned maradván, gondolattal ide ’s tova jár; miként a* szem az ó parantsolarjára olly sok dolgokat lát ; miként emlékezhetik meg olly sok és régi dolgokról. Ezeket a’ természeti dolgokat nehezen éred el eszeddel, még is á természet felett való dolgokat, ha tsak elméddel meg nem foghatod, hinni nem akarod? Okosan elhiheted tehát, hogy ha a' szent oftya megégethetik, vagy lábbal megcapodtatik, azért Kriftus Urunk semmit nem szenved. Nem de abból, hogy az Itten mindenütt jelen vagyon, nem következik, hogy ha valami megéget- tetik , az Itten is megégettedk ? Nem de abból semmi illetlen dolog nem következik, hogy az Itten a’ sárban, ganéjban , matskában jelen vagyon ? Abból sem következik tehát semmi illetlenség, hogy a’ Kriftus’tette jelen vagyon , mikor a’kenyér* színét a’ macska megeszi; mert az Iltent meg nem észi. , . , §• IX. Ä régi és új bizonyságokról. M inekutánna a’ régi szent atyák’ sóta- lan ékei szól/ásokat méltatlanul ó sár- lotcad ; a’ követkézendoket a’ tudatlanságról ,
