Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141
J27 tu»' .'gaz és valóságos teile az oltári Szent* segben. Annakokáért mivel nem puszra kenyér, nem Kriílus’ teltének jele adatott mi érettünk ; mivel nem kenyér , nem Kriftus’ teftének jele feszítetett a’ magos keresztfára a’ mi válságunkért; hanem a’ Kriíius* igaz és valóságos telte ; nyilván következik , hogy Kriítusnak igaz és valóságos telte, nem teltének jele, vagyon az oltári Szentségben. — Ezek így lévén, nem de sokkal világosabb szókkal bizonyította Kriftus szent teftének valóságos jelenlétét, mint sem ha mondotta volna : Ez valóságosan az én tefiem ? Nagy veszedelemben forognak tehát azok, a’ kik olly világos szóknak hitelt nem adnak , és azokban , nem tudom , mi- tsoda figurákat álmodoznak. Mert mikor mondotta Kriftus ezen világos igéket, mel- lyekbcn némcllyek homályt és figurát keresnek ? Nemde az utolsó vatsorán ? nem de halála előtt ? melly időben legvalóságosabban szoktak az emberek szóliani? — Maga szerelmes üdvözítőnk jelentette ezt, mondván tanítványinak a’ végső vatso- *rán: (a) Eljó az óra, midón már nem példa beszédekben szállók nektek, Imé, maga előre megintette tanítványit, hogy abban az órában semmi példa beszedet, semmi homályos beszédet, semmi figurát ne várjanak »I"" ■ Hl .... (a) Iván. 16, 25.
