Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

eddig senki sera mert az ellen támadni , meggyÖzettettvén a’ nyilván való igazságtól» erőszakot nem tehetvén a* Kriítus’ világos szavainak , meliyekkel ezt az oltári Szentséget rendelte.

Mert, hogy már a" dologhoz fogjak, lehetnek-é világosabb szók ezeknél: Hoc ejt corpus meum. „ Ez az én teílem, „ (a) — Mondhatta-é? taníthatta-é Kriílus’ rövidebben és nyilvábban szent teltének jelenlétét az oltári Szentségben ? Ti reátok hagyom : adjatok n^'kem világosabb szókat: gondoljatok ki világosabb igéket, meliyekkel Kriítus rendelhette volna az oltári Szentséget, úgy akarván azt rendelni, a’ mint mólt a’ Római Anyaszcntegyház hiszi í —* Adjatok , gondoljatok világosabb igéket, meliyekkel nyilvábban mondhatta volna, hogy szent telte valóságosan jelen vagyon az oltári Szentségben. Tudta ugyan ó , taníthatta volna világosabb igékkel azt, a’mit az ellenkezők tanítanak, mondván: Ex az én fejtem jele, petsétjt. De azt, a* mit mi tanítunk, világosabb szókkal élőnkbe nem adhatta, nem taníthatta, mint az említett rövid igékkel: Ex az én fejtem.

Taníthatta vólna, mondja', valaki, taníthatta volna ezt világosabban , imigyen szóllván : Hoc tß realiter corpus meum. Ez

va(*) Matth. 3 6.3(5. Mire, 14. 33. Lac. 32. 19, n Cor. 11. 24,