Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141
414 J. XXXII. A' s%t nt elesnek bialatt ságartl. T eneked mindazáltal a’ te vallásod azért is tetszik, hogy a* külső tztrimoniákkal, böjtölésekkel és tgyebekkel * népet nem vakítja, (a) A’tzeremoniák- ról, mellyek az ájtatosságot nevelik, már szóllottam. A’ böjtölés, tudom , hogy teneked nem tetszik, mert nehezen esik.— Hogy azokat, a' kik a’ Transsubítantiátiót hiszik , elidegeníthesd az oltári Szentség’ imádásától, bizonytalannak mondod, ha valljon az <oflya valóságos Ktijlusá ált ah ú hozót t-é l Mivel bizonytalan , ha a’ papnak szükséges szándéka vólt-é ? fóképen ha ma- ga sem hiszi a’ Transsubítantiátiót, á* tuil- lytnek , a’ mint te gyanakodol, (b) a Római tkkleúában nem kevesen vannak. Ha tehát valakik akkor a' felszenteltetett ofiyát imádják ; mind azok bálványozásba esnek. Mert az igaz lflenre tartozó tiszteletet teremtett állatra ruházzák. Ne félj, senki sem esik ■ezen okokból bálványozásra. Mivel az imádásnak tisztelete az imádó embernek szándékától függ. Ez pedig soha sem akarja a’ puszta kenyeret Iften gyanánt imádni ; hanem magát Kriítuít, a’ ki mondotta : ez az én teßcM. Erősen hiszük mi, hogy az {*) f» 60. (fe) p, 6ij 62163*
