Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
NEGYEDIK REGGEL
53 vágatja ; e% által ismét csak elfogultságát, és a’ történetekben való járatlanságát árulja el, minthogy a’ Reformatio tulajdon- képen , csak a’ fejedelmektől származott, vagy nálok talált támaszra. Azért Luther neve is , kit égig magasztal (1. 159—160 mint sok egyébb eretnekeké, régen elhangzott volna, ha tranczia pénz a’ Svekusokat Németországba nem vezeti, éa, minekutána ezek a5 kétfejű sasnak már nem állhatának ellent, magok a’ catholicus franczia királyok, catholicus seregeikkel nem támogatják vala a’ Reformatiót. Mit akar tehát Helferich ur Kramernek Luther’személye felöl irt verseivel, mellyekről napjainknak legjelesbb , ’s tanultabb protestánsai is ellenkezőleg éreznek ? A’ menyországba akarja-e talán ő, a’ született catholicus, emelni Luthert, holott legbuzgóbb, ’s legrégibb barátinak sem jutott még eszök- be belőle Sz. Luthert csinálni, Midőn pedig VI. Kelemen Pápának bajor Lajos ellen intézett Bulláját hozza fel, nem látszik tudni, hogy a’ curialis stylus az Anyaszentegyházzal egy idős, és a’ legtávolabb őskorban veszti el magát. Hogy azonban egy pápai anathema nagyobb jelentőségű, és nyomosabb eredményű, mint a’ hitetlenség véli, ’s magával a’ frivolitás szeretné elhitetni; arról jelen századunk is igen sokat mondó példát mutathat. Es bár a’ Pápa minden évi nagy csötörtökön minden eretnekek , és elszakadtak™ ismételi az anathemát, bár minden püspök eskü- alatt kötelezi magát minden eretnekségtől óvakodni, ’s az Anyaszentegyházhoz ragaszkodni; azért jól megtudja kiilöm- böztetni az eretneket a’ tévelygőtől: * * miokért a’ prote- * ** *) Ki nem tudj“ hogy u’ Protestantismusnak minden* polgári és egyházi jósai béke k ö t é s e k e n alapiilnak, mellyek véres csaták titán kötettek ? a’ F. **J Midőn Genf város harmadik év századünepének alkalmával, 1835. indítványba ho/.aték Galvin Jánosnak emlékszobi ot emelni, a’köz hangú- lat egy pastor sürgetéseire hajlandóbb volta’ deista Rousseau mini saját ósreformatora eránt, ki is minoritásban maradt: — Szion. 1839. N. 3. 18. lap. a’ F. Legújabb példa etre XVI. Gergely sz. Atyánknak La IVIennaia, Paroles dun Croyant ezimü munkája ellen intézett Bullája, ntellyben e’
