Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
TOLDALÉK
194 tekintem ; mennyire bámulok, midőn annyiféle ellene támadt felekezeteknek kora eltűntét, a’ jelenlegieknek is rövid tartósságát, és azoknak, a’ legszámosabbaknak is, a’ hitdolgában való olly nagy változékonyságát tekintem, melly, legyenek bár protestánsok vagy más felekezetitek, megbu- kasukhoz olly igen közel jár, hogy a’ ki egyik vagy másikba lép, azt könnyen túlélheti, és azon szomorú szégyenbe eshet, hogy egy másiknak karjaiba dőlni kénytelenitetve lássa magát: — mennyire bámulok midőn mind ezeket látom! Fitz William •) Az egyház tehát a’hitnek alap ágazatiban soha nem hibázott; és vakmerőség hinni, hogy az, ki a’ pokol kapui által meg nem győzhetőnek nyilatkoztatta, és a’ napok végéig véle maradni ígérkezett, — ez a‘lelkek üdvösségére szükséges lévén, — az őt, a' szent Lélek által megvilágositott közértelmében, tévedés és fonákulásnak martalékul esni engedte volna. Menzel2) Krisztus valóságos és igaz egyháza tehát az apostolok idejétől óta létezik, és léteznie kellett. Voet3) Vagy soha sem volt istentőlvaló, vagy tovább kell maradnia mint ég és föld J. v. Müller4) *) 1) Fitz-William 1. c. S. 32. 2) Menzel Th. 1. S. 25. 3) Prediger Gisb. Voet. desper. cans. Sap, 4) Joh. v. Müller sämmtl. Werke Th. 8. S. 258. Valamint a’ protestáns missionáriusok napjainkban proselytusokra szert nem tehetnek; épen ngy az Anyaszentegyház sem lett volna képes — ha, mint a’ protestánsok ábrándoznak , a’ mostani protestantisnnis szerint gondolkozik vala — a’ maga idejében azokat szerezni magának , és az európai világ mainapiglan pogányságában tespedne! Mert a’ hajdani frankok, németek , svédek , dánok ’s a’ t. se - mivel sem állottak a’ miveltségnek magasabb fokán, mint a’ napjainkbeli indusok ; és ha ama időkben egy Bonifácz, a’ mienkben egy Xaver Ferencz a! kereszténységnek világát közöttük földerítette , és földeríteni képes volt, ez egyedül azt bizonyítja , hogy hasonló okok , hasonló eredményeket szidnék ; és hogy a’ protestantisnnis, melly mainap elégtelen magának proselytusokat szerezni, akkor sem vala azokat magának szerzendó: midőn a’ catho- licismus akkor mint most, belső és külső állományaiban úgy an egy lévén , épen ezen szellemi elve egységében mindig ugyanazon eredményeket szülni, következőleg istentólvalóságát,állandóságát, valódi refor- mátiói és missiói szellemét, most úgy, mint akkor bebizonyítani bépes* v) „A’ Kereszténység túlélte volna magát!?“ —
