Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079
Ií) noknak testük az emberekéhez felette hasonló, még-iá az okos e'rtelemnek, — szabad akaratnak, választásnak, — Istenről, tőrvényről, ürökké-fartó bóldogságiól-való elmélkedésnek, semmi nyomait bennek nem találhatni. Tehát bizonyos: hogy az ember’ lelke nem test, hanem a testtől felette különböző természetű, és pedig még a barmoknak élő, ’s érző lelköket-is hasonlíthatatlanul felyűlhaladó, a barmok’ lelkénél-is sokkal nemesebb, jelesebb valóság. 9. K. Mivel minden embernek teste meg-hal, valljon meg-hal-e avval egygyütt, a testtől egészen különböző, ’s a barmok’ lelkénél-is sokkal jelesebb természetű ember’ lelke ? F. Ámbár az ember’ lelke-is tsak a testtel veszi kezdetét, de mivel egészen más természetű , mint a test, sött jelesebb a barmok’ lelkénél-is, — a testnek halála nem okozhatja az ember’ lelkének halálát} hanem elválván a testtől, másutt vég nélkül fogja folytatni életét: hogy okos értelméhez, szabad akaratjához, örök boldogságot óhajtó természetéhez képest örökké dilsér- hesse az Istent, örökké engedelmeskedhessék az isten* nek , örökké bóldogítathassék az Istentől. 10- A. Mi győzhet-meg bennünket tökélletesen az ember’ lelkének halhatatlansága felől ? F. Az ember’ lelkének halhatatlansága felől tökéi* letesen meg-győzhet, meg-nyugtathat bennünket az Istennek mindenhatósága, igazsága, böltsesége , és jóság«, mellyek az isteni természetnek, attól el-válhatatlan, tulajdonságai. 11. K. Hogyan tani'tja az ember’ lelkének halhatatlanságát az Isten’ mindenhatósága P F. Mivel az Isten mindenható ; valamint az ember’ testével attól egészen különböző lelket öszsze-kötött! úgy a testnek halála után-is , test né.kül-is, életben meg-tarthatja az embernek okos lelkét. 2 *
