Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079

12. K. Úgy de fogja-e valóban a test’ halála utánig, meg pedigi örökké', eleiben meg-tartani az emlet* lelkét az isteni mindenhatóság ?

F. E felől nem engednek ke'telkednünk az ime'nt említett többi három isteni tulajdonságok.

13. K. Magyarázd-ineg: hogyan tészen bennünket az ember’ lelkenek halhatatlansága felől bizonyossá az isteni igazság?

F. A leg-igazságosabb Isten a józan okosság, és a ielki-isméret által minden , meg a leg-titkosabb helyes, e's a törvénnyel egygyező tselekcdeteinknek , beszédjeinknek, szándékainknak-is jutalmat igér, — minden, még a leg-titkosabb törvény-szegéseket, \élkeket-is büntetéssel fenyeget. Úgy de e földön a jutalmoknak, és büntetéseknek osztogatások mindég szorosan , kinek kinek érdeméhez képest, Kinek kinek minden jó, vagy rósz tselekedeteihez, beszédjeihez, szándékaihoz mérsékelve nem történik , nem is történhetik : mivel az emberi előjárók ember-társaik szivébe, titkos helyekre be nem láthatnak, — sem a jutalmazásra, sem a büntetésre elégséges eszközökkel nem bírnak , — az embert testének halandóságával, és földi lakásával egybe-kap- tsolt bajoktól meg-nem menthetik. Tehát a leg-igazságosabb Isten a testnek halála után-is életben meg-fogja tartani az ember’ lelkét, hogy szoros igazság szerént jutalmát, vagy büntetését vehesse.

14. K. Hát az isteni böltseség, és jóság hogyan bizonyítja az ember’ lelkének halhatatlanságát ?

F. Az isteni böltseség teremtményeivel tsak a nékik adott természefjök szerént bánhatik ; az isteni jóság pedig nem biztathatja avval az okos észszel meg-áldott embert , a mit nem akar tellyesífeni. Úgy de az ember* lelkének természete; hogy mindég, szünet nélkül lökél- letesebb lehet, — és az okosság által minden embert arra ösztönöz az Isten, hogy örökké boldog lenni kivan20