Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079
18 tolta minden emberbe a valóságos örökké tartó boldogságnak kívánását, mivel minden embert, tsak kötelességeit tellyesitse , akar örökké boldogítani. 6. K. Tehát mi végre teremtette, rendelte Isten az embert ? F. Az Isten a végre teremtette az embert, hogy az értelem által az Istent, és annak mind tulajdonságait, mind törvényét mindég tellyesebben meg-ismérje, a jót gyakorolja, a tilalmast távoztassa, — és azt álhatato- san folytatván örökké boldog légyen. 7. Ä. Következik-e újra az ember’ lelkének tehetségeiből, örök boldogságra vágyásából, és ezekkel egy- gyezó rendeltetéséből, hogy az ember’ lelke nem test, semmi testi részekből nem áll, a testtől egészen különböző természetű, valóság? F. Mivel az ember’ lelke a testet felyűlhaladó, — a testnél sokkal nemesebb tárgyakról, úgymint: az Istenről, az Istennek tulajdonságairól, a törvényről, a törvény’ tellyesitésének helyességéről, és a törvénysze- gésnek rútságáról, az örökké valóságról, a vég-nélkűl tartó boldogságról gondolkodik, okoskodik az értelem által $ — mivel az ember’ lelke, a testnek kelemetes} vagy kelemetlen érzésétől függetlenül választhatja a jót, meg-velheti a roszszat a szabad akarat által} mivel az ember szakadatlant!! kíván élni, és boldog lenni, —• holott minden ember’ teste meg-hal; szükségképen következik : hogy az ember’ lelke a testnél nemesebb , a testtől egészen különböző természetű, semmi testi részekből nem álló valóság. 8. K. Magynrázd-ineg ezt még világosabban? F. Az értelem, szabad akarat, örök boldogságra való vágyás a testnek nem tulajdonságai $ mert ezen tu- tajdonságokat, a földben , fában, vízben, tűzben, levegőben, hiísban, tsontban, vérben, bőrben nem tapasztaljuk $ sött ámbár az oktalan barmok közűi számtala
