Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079

15

13. K. Valljon az ég, és föld alkodhatták-e ön magokat? fentarthatják-e állandóan az álmélkodásra méltó rendet, mellyet bennek szünet nélkül tapasztalunk ? adhatták-e , fentarthatják-e magoknak az egyenlő mozgó erőt?

F. Semmiképen. Mert a napnál fényesebb igazság : hogy maga magát semmi sem teremtheti, — magának léteit, erőt nem adhatván az, a mi még nintsen. Mert illy jeles testeknek alkotásokat, és az azokból kitiiu- döklő szép rendet józan észszel, tsak egy mindenható , legböltsebb Valóságnak lehet tulajdonítani; már pedig valamint az égnek, földnek , — úgy az égi, és földi testeknek , a baromét, és emberét kivevőn, nem tsak okos, de még élő ’s érző leikök sintsen.

14. K. Ebből mi a következés?

F. Ebből ismét az a következés: hogy az ég, föld, és minden égi és földi testek, szünet nélkül azt hirdetik az okos embereknek: hogy vagyon egy mindenható, leg-böltsebb Isten , a ki az eget, földet minden hozzájok tartozó testekkel egygyütt, vagy-is az egész világot teremtette, — minden testeknek mozgásaikat, rendjüket meg-állapitotta , és félben szakadás nélkül fentartja, — minden alkotmányairól szüntelen gondoskodik.

15. K, Veheti-e az ember, mind az égi, mind a földi testeknek hasznát?

F. Igen is. Mert a tsillagok, és hold éjjel világosítanak ftz embernek; — a nap mind világitó mind

meleget szerző sugárjaival termékenyítvén a földet szolgál az embereknek; — minden baromnak, növe- vénynek, ásványnak veheti hasznát az ember, ámbár még felette soknak valóságos hasznát nem tudjuk.

16. K. Mire tanítanak bennünket ezen az egész világból fogyhatatlanúl az emberekre áradó hasznok, adományok, jótétemények?