Szepesy Ignácz: A keresztényi tudomány röviden : mellyel magyar nevendékeknek a Pétsi megyének püspöke kedveskedik (Pest, 1832) - 10.079
9 leg-jelesebb tselekedeteknek tellyesítésökre szoktuk reá tűni magunkat. 11. K. Mitsoda különbség vagyon tehát az ember’ teste, es lelke között? F. A minő a szolga, e's úr, — az engedelmeskedő, és parancsoló, — a szerszám, és a munkás között. Mert a szünetlen tapasztalás szerént, mihelyest az ember’ lelke akarja, tsak külső akadályok ne legyenek , minden leg-kisebb készület, vagy erőlködés nélkül nyílnak a szemek, nyúlnak a karok, fognak a kezek, indulnak a lábak, mozgásban tétetik az egész test; és újra meg-szűnnek foglalatoskodásaiktól, — mihelyest a léleknek úgy tetszik. 12. K. Lehet-e tehát az ember’ lelke test, vagy a testnek valamelly része ? F. Mivel semmi előttünk ismeretes testnek nem természeti tulajdonsága az érzés, gondolkodás, okoskodás , mivel a mozgó erőből sem fejtődhetik-ki az érzés , gondolkodás, okoskodás, mivel a testnek tulajdonságai az’ ember’ lelkének tulajdonságaival ellenkeznek, — mivel az ember’ lelke érezhet, gondolkodhatik, okoskodhatik a testnek használása nélkül is, testével pedig tetszése szerént parancsolhat, és munkálkodhatik ; nem lehet kételkednünk; hogy az ember lelke nem test, nem-is a testnek valamelly része, hanem a testtől egészen különböző természetű valóság. 13. K. Úgy de a barmok-is élnek, éreznek, látnak, hallanak, vagyon-e tehát az élő barmok’ testében is lélek? F. Mivel az élő, és érző erőre nézve a barmok az emberhez hasonlók, bennek is kell élő ’s érző léleknek lenni. 14. K. Tehát mi a különbség az ember’ lelke ’s a barmok’ lelke között?
