Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
368 csodálatos módon személy szerint nálunk maradni, és magát leikeinknek örök életre tápláló szellemi eledelül akará adni.E megbecsülhetlen jótéteményért mond ma az egyház legbensőbb köszönetét Üdvözítőjének, megemlékezik az isteni szolgálatnál e csodaleljes szentségnek utolsó vacsorám örvendetes rendeltetéséről, a kenyérnek színe alatt rejlő Istenembert tisztelettel imádja, és hogy jelenlétében helyhezett hitét, s iránta viseltetett tiszteletét nyilvánítsa, ünnepélyes pompával hordozfatja körül mai ünnepen a legméltóságosabb Oltári szentséget a városnak utczáin, hogy azt a hívők közimádásának tegye ki. Már a tizenharmadik században szokásban volt zöld csütörtökön kívül, mellyen tulajdonképen az Oltári szentség rendeltetett, ezen ünnepélyt különös napon megtartani, mert amaz inkább Jézus Krisztus szenvedése és halála fölötti elmélkedésre, mintsem az Oltári szentség imádására van szentelve. Az anyaszenlegyháznak szán- doka, mellyböl ezen ünnepet rendelé, a mi sziveinket is éleszsze mai nap. Köszönjük szívből Üdvözítőnknek az Oltári szentségnek rendelését, imádjuk őt legmélyebb tisztelettel mint a kenyér és bornak látható színe alatt láthatlanul rejlő Istenünket, használjuk buzgón ama nagy kegyelmet, melly szerint e szentségben ön magát nyújtá nekünk lelki eledelül, s vegyük kellő áhítattal e szentséget, lelkeinket általa az örök életre táplálandók. Igaz buzgósággal és épületes viselettel jelenjünk meg a mai szentmeneten, s egyeztetvén szavunkat a többi hívők örömhangjaival, segítsük mi is dicsőebbítni az Istenembernek nyilvános diadalát, dicsérve magasztaljuk irántunk mutatott csodaszeretetét, s kérjük öt alázattal, hogy tegye alkalmassá szivünket malasztjának elfogadására, vendégelje meg szellemileg lelkeinket, s vegyen abban örökös lakhelyet.
