Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
225 latot meghatározta Üdvözítőnk, hozzá függesztő: E két parancsolatban függ az egész törvény és a próféták. Nem adott-e Isten kezdet óta részt ön maga, részt prófétai által különféle parancsolatokat az embereknek, mellyeknek összege a törvényt alkotja? S nem kivánta-e e parancsolatokat általok híven teljesítetni ? De mit parancsolt Isten ezekben egyebet, mint hogy minden alkalommal akaratját teljesítsük, a jót műveljük, s a roszat kerüljük. És mit ajánlott e mellett szorosabban mint megférést, jótékonyságot s részvétet felebarátunk iránt? De ugyan szereti e azon ember az Istent, ki akaratját teljesíti, s a jót cselekszi? S nem szereti-e felebarátját is, ha iránta békeszeretettel, részvéttel és jótékonysággal viseltetik ? — Nem vezérlik-e az embert Isten, és felebarátja iránti szeretetre, Istennek minden parancsolat, következőleg az egész törvény, és minden, mit egykor a próféták tanítottak? — Jézus szavainak igaz jelentése tehát következő: hogy minden, a mi nemcsak a törvényben foglaltatik, hanem a próféták által is Istentől valaha parancsoltatott, csak az isteni és felebaráti szeretetet lárgyazza; következőleg hogy e szeretet az első, leglényegesb s legkitűnőbb minden hitbeli kötelességeink közöl. Erkölcsi emlékeztetős. Ezen igazságból következtethető, milly fonákul gondolkoznak ama keresztények, kik pl. valamelly külső vallási gyakorlatot, rövid önkéntes imádságot, böjtölést, vagy egyéb csekély jó cselekedetet gyakran fontosabbnak s nélkülözhetle- nebbnek tartanak, mint a szeretet e két nagy parancsának megtartását E két-igaz keresztényt s embert jellemző tulajdon nélkül valóban minden jóknak tetsző cselek- vényéik igen csekély hasznuak, mert igaz alap, és czél nélküliek.Az Isten és felebarátnak igaz s őszinte szerete- te minden jó cselekedeteknek lelke. Csupán ez adja meg igaz beesőket, valódi érdemöket, következéskép valódi erkölpsi élelöket. A ki nem szeret, mond a szentirás, II. Kötet. 15
