Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

Ill

megröviditnék, vagy mielőtt az bevégeztetnék, könnyelműen távoznának? Mert bárkinek nem-e csupán a jó- bani állhatossága jutalmaztatik meg az Istentől? Ne legyenek-e tehát az Isten igéjének hallgatásában állhatatosak?

Az erkölcstanítmánynak bővítése.

1) H ason 1 a t. Váljon ki szerelné, ha tulajdonának egy részétől valaki állal megfosztanék ? — De az Isten igéjének hallgatására szánt óra olly idő, melly Istenünk tiszteletére rendelletett; s e szerint az Istennek tulajdona. A ki tehát könnyelműségből s igazságos ok nélkül e tanórái megrövidíti, az egyszersmind megfosztja az Istent tulajdonának egy részétől, részétől t. i. az iránta tartozó tiszteletnek, a neki rendelt szolgálatnak.

2) Kár. De nem árt-e magának az által az ember ha mást attól foszt meg, mi ön magának is hasznot hajtott volna? — Kinek basznál többet az Isten igéjének előadása, mint annak, ki azt figyelmesen hallgatja? Ez által t. i. szükséges oktatást nyer a hitben s abból eredő kötelességekben, erény és jámborságban képeztetik, s kedvet nyer mind azon kötelességeinek teljesítésére, mellyek ideig s örökké tartandó szerencséjét eszöközöl- hetik. Megindítja az Isten szivét azon üdvös bátorítások állal, mellyeket igéiben vele közöl; üdvös igazságokkal ismérfeti meg öt; megtanítja továbbá arra is, mikép különböztesse meg a jót a rosztól, kereszténynyé képezi s az üdv útjára vezérli. Már ha az ember Istennek e kegyeit szándékosan megveti, s elmulasztja egy részét azon órának, mellyben ezen isteni jótéteményekben részt- vehetne, kinek árt az állal inkább, mint ön magának? Kerüli a helyet, hol vele az Isten jót kíván tenni, mint valamelly balga, ki a dúsgazdagnak házából épen akkor fut el, midőn ez őt meg akarja ajándékozni. Nem veszi-e tehát igen kedvetlenül az Isten ezen érzéketlen ember-