Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

228

Az erkölestanítmánynak bővítése.

1) Hasonlat. Olly szolga, ki az urától kiszabott munkát csak felében, harmadában végzi, nem teljesíti kötelességét egészen, s ennélfogva bérét sem érdemli meg: úgy a tanuló sem végzi egészen kötelességét, ki csak addig munkás , míg az iskolai idő tart, annak múltával pedig tökéletesb kiképezésére mitsem dolgozik, hanem csak a tunya röstségnek, s zabolátlan paj— kosságnak él. Ne gondolja a gyermek, hogy a tanodán kívüli idő nincs munkára rendelve, sőt tudja meg, hogy tisztje ekkor azt, mit az iskolában hallott szorgalmas ismétlés által elméjébe erősen bevésni, a tanodái gyakorlatokat jól kidolgozni, minden hallottakat jól megfontolni, ön magát az emlékezetében megmaradtakból kikérdezni, s ez által ismereteit tágítani, és szilárdítni. Ez czélja az iskolába járásnak, ez a tanítóknak és nevelőknek kivánata.

2) Méltányosság. És valóban legméltányosabb az időt mindenkor hasznosan tölteni, mellyet az ember saját javára fordíthat, s a mellyet, ha egyszer haszontalanul eltűnt, visszaidézni nem lehet. Ki vetné el a becses drága követ szántszándékosan, mellyet nem egykönnyen találhatna meg ismét? Épen illy becses, sőt még becsesebb legyen előttünk minden perez, mellyet elménk kipallérozására, s lelki erőink kiművelésére használhatunk. A millv kévéssé vásárolható t. i. pénzen az idő, olly megbecsülhetlen legyen az előttünk; s olly keserűnek érezzük ama szemrehányást, mellyet öntudatunk teend, ha az Istentől hasznunkra engedett időt hivalkodva töltjük. Ne szégyenelje-e magát az ifjú virágzó korában a pulya dologtalanságnak élni, midőn maga körül az egész természetben minden lényt köre, s viszonyaihoz képest szorgalmatoskodni s munkálkodni lát? midőn élemedett szüleinek is fáradságosan kell dolgozni, hogy neki táplólatot s élelmet szerezzenek? midőn ta-