Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
229 nitói érette annyit fáradnak? S miután leremtője öt se röstségre,hanem munkára teremtette? mintán végre természeténél fogva ösztönt érez magában a munkásságra? Vagy talán remélli a most elhagyott munkát idősb korában helyrehozhatni, a midőn reá idő és alkalom egyaránt hiányzandik? midőn emlékezete eltompul, elméje meggyengül, s egész lelke nem lesz olly alkalmas, mint jelenleg, hogy szép isméretekben gyarapodjék? Oh milly igen csalatkozni fog ekkor reményében! Mert a mit az ember ifjúságában meg nem tanult, azt öregségében igen nehezen tanulandja meg. 3) Kár az ellenkezőből. Sok gonoszság- r a tanított a hivalkodás, mond Sirák fia 33, 29. És a tapasztalás erősíti e szent igazságot. Mert valamint a sokáig álló viz megposhad, s a sok ideig nem használt vas megrozsdásodik, úgy a rost is csakhamar gonosz tettekre vetemedik. Innét származnak a gyakori pajkosságok, a könnyelmű dorbézolás, a veszedelmes játékok, a szeretetlen ingerkedések, a gonosz társaságok, s több eféle csínjai a gonosz, és féktelen gyermekeknek. Ez által azonban illy gyermekek mindenki előtt gyűlöletesekké lesznek, elöljáróiktól megbüntettelnek sorsosaik közt szégyen vár reájok; s minthogy se tanulni, semás hasznosat művelni nem akarnak, hozzá szoknak a renyheséghez, s üres fővel és szívvel, s elvadult elmével későbbi éveikben másoknak csak terhére leendenek.-\~) Példa. Bár Dávid igen jámbor, és isteni ma- laszllal tölt férfiú volt , a henyélés vétke mégis boldogtalanná tévé. A mint t. i. csak rövid időre ennek engedő magát által, nagy vétekbe esett, melly öt Istenének szemei előtt igen kedvetlenné telte. Kir. 2. k. 9. S mig Dávidnak fia Salamon foglalatoskodott, bölcs és értelmes maradt, de a puha és henye élet esztelenségbe, szerencsétlenségbe, és kárba ejté. Kir. 3. k. 7—17. v.
