Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 7. könyv (Pest, 1815) - 10.047g
( 6s ) hogy néked gyámolyod legyek, sem hogy bä* natodat vigasztalljam. A’ mi azt ruegkettózteti, és a’ minek azt méselevenebbé kell tennie az a1 társaság, melly- nek a’ házasság a* kötele. Mert ámbár az ön- nönrnagában felvett társaság mindenkor úgy tekintetett légyen, mint egy jó mindazonáltal, mivel hogy felette nehéz találni olly személyeket, mellyek megeggyezzenek eggyútt, 's egymással öszve férjenek , lehet mondanunk, hogy közönségessen elejébe lehet tenni annak a’ magányosságot. Nehezen szenvedjük el mi ön- nönmagunkat: vallyon könnyebb lesz-e mást el szenvednünk ? N* rn szóllok én ezer boszúságos dolgokról, mellyeket a’ házasságoknak társasága ’s közönsége szerez; nem egyebek azok , hanem a’ ti sorsotokban megesni szokott történetek, de azomban olly közönzéges történetek, hogy a’ Herczegeknek s Királyoknak házassági sem menttek azoktól. Megállapodok én egyedül a’ természeteknek külörnbségénél, melly gyakorta találkozik a házas társak között. Mihé- mü Kereszt ’s minémü próba! minémű alkalmatosság a sanyaruságra ’s bekesseges tűrésre I egy bölcs, és diszes maga viselésű férfiú egy csél csap és feslett Asszonyai, egy regula szelént éló s jó erkölcsű Asszony egy szabados és istentelen férfiúval : annyi házasságok köz- zűl, mellyek minden nap köttetnek , hányat lát az ember, a’ hol feltalálkozzon a’ szíveknek természetszerént való hajlandóságok a’szeretet- re'! ha pedig azok közt természetszerént való ellenkezés vagyon, vagyon-e annálkegyetlenebb mártyromság ? Legalább ha az által tudná valaki magát megszentelni, ha keresztény módra viselné a' keresztét , és szomorú egy szükségből jó erkölcsöt ’s érdemet csinálna magának : Vasárnapi f ii. Könyv. h*
