Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d
Ságot, és azok, kiknek beszélleni k öli azokról, kéntelemtletvén neminétnüképen az Ő Halga- tóik’ tetszésének engedni , vagy elkerülik azokba bébotsátkozni , vagy bébotsátkozván tsak igen gyengén szóllanak azokról. Ha az Anya- szentegyháznak Sz. Atyái visszajönnének a’ világra , és hirdetnék ebben az Halgatók’ gyülekezetében azokat az ékesenszólló beszédeket , meilyeket tettek a’ népekhez , és mellyek még kezeinkben vágynak , nem tudom ha halgattat- nának-é, és adja Isten hogy el ne hagyatnának; a’ Szentek' dítséreti , a’ tsudák , meilyeket az Isten az ó Választotti által mívelt , megindító tárgyak voltának a’ régi híveknek : az Evan- gyéiiom’ szolgái onnan vettek ki bizonyos jeles, és meggyőző példákat, mellyek fölbíztatták, ’s megbátorították a’ híveket, és formául s regulául szolgáltának nékik ; miképen fogadtatnának mostan azok a’ példák? Nem akarnak többé egyebet az emberek , hanem ama’ gyenge erköltsi tanítást, kitanult erköltsi tanítást, meíly megismértesse az ember’ szívét, és tükörül szolgáljon , mellyben kiki , nem önnön magát nézze, hanem más’ hibáit szemlélje meg^ . és ki tudja, hanem lesz-é végtére annak az erköltsi tanításnak ugyan azon sorsa, és ha nem fogja-é elveszteni nagy hamar azt az istápot , melly azt gyámolitja ? Annakutána mi lesz hátra egy Prédikátornak a’ lelkeknek megnyerésére? mondjuk jobban, mi Jesz hátra, a’ mi által Krisztus Jésus’ malasztja mennyei tsuda nélkül bémenetelt találhasson a’ szívekbe? Ah! Keresztények, mire jutottunk mi, és melly végsöségre hozatott a’ mi hitünk? honnan jöhet illy egy rendetlenség ha nem az Istennek elhagyásától, és mire tzélozhat az ha nem a’mi örök vesztünkre, nem tetszvén többé nékünk az B * ~ ( '9 > ~
