Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 4. könyv (Pest, 1814) - 10.047d

( 20 )

életnek igéje mit koll várnunk egyebet ha nem a’ halált? íme, kedves Halgatóim , hová vezet minket a’ világ’ lelke; tudjátok ti azt, hogy t. i. tsak azt keressük , a’ mi nekünk kedves, és megvessük a' mi valóságos, hogy tsak azt szeressük a’ mi nekünk tetszik, és megvessük azt, a’ mi oktat s megjobbít minket , hugy elvesztessük a' legszentebb igazságokkal minden ó erejeket, és, ha merem mondani, semmivé tegyük azokat : Mert meghevesedtek az igaz mondások az emberek Jiainál. (A) Boldogok tehát, én Istenem, azok az engedos és hív Keresztények, kik kedvelik a’ te igédet, és kik a- zért halgatják, hogy kedvelik azt; az ő szívók , mint ama’ jól mívelt föld beveszi azt a’ jó magot, és az a’ jó mag gyökeret ver, és száz annyit terem ottan: setétségben vágynak ók? egy világosság kihozza ókét abból; lankadság- ban vágynak ók ? a’ malaszt fölélleszti ókét. Gerjeszd föl, Uram , mi bennünk annak a’ Szent* ség’ igéjének annak az üdvözség igéjének égő kívánságát ’südvözséges szeretetét; de szerettetvén velünk azt, tseíekedd ó én Istenem, hogy elkerüljük a’ visszaélést. Az a’ második résznek tárgya.

MÁSODIK RÉSZ.

Szent Pál Apostol oktatván az első híveket az Oltári Szentség felól, melly a’ mi Titkaink közül legfölségesebb , följegyésre méltó egy mondással élt, értésekre adja a’ visszaélést, melly tétetett akkor, és még most is minden nap tétetik a’ Kereszténységben avval az imádandó Szentséggel: Mert a ki eszik, méltatlanul ítéletet eszik, és iszik magának, mej

(A) Pssl. ii, 2.