Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c
embereket ? mert nints az a* haszon , mel- ]yet megne vessen az ember, nints az a’ bö- tsület , mellyet lábaival ne tapodjon , nints az a’ méltóság , mellyet megne gyalázzon, nints az a’ szerentse, mellyet ne próbálljon , nints ez a’ barátság, mellyet megne szegjen, nints az a’ jó hír és név, mellyet ki ne tegyen, az a’ szolgálat, mellyet meg ne fertóztessen, az a* kötelesség, mellyet eine hibázzon, hogy a’ természeti indulatjának eleget tegyen. Egy Atya elfelejtkezik arról, a’ mivel tartozik a’ gyermekinek, és nem törődik többé azzal, hogy megrontja őket az Ő dobzódási által; egy Biró arról, a’ mivel a’ népnek tartozik , és nem kéteske- dik többé az igazságot az ő gyönyöruséginek föláldozni; egy jó barát arról, a’ mivel tartozik az ö jó barátjának , és semminek tartja visz- szaélni a’ szabad béjárással , raelly vagyon néki egy házba, hogy, azt megbötstelenítse; egy Pap arról, a’ mivel tartozik Krisztus Jésus- nak, és nem fél többé megbotránkoztatni az ő papságát utálatos tselekedetek által; e^y Asz- szony állat arról a’ mivel tartozik az ő Férjének, és nem emlékezik meg többé a’ hitről, mellyet letett néki; egy Leányzó arról, a’ mivel önnön magának tartozik, és nem szégyenli többé elveszteni az ó legszebb virágát, és gyalázatnak tárgyává tenni magát. Ha ezen állapotok közül mindeggyikében ezt az eszmélletet tenné jiz ember: mi vagyok én, és mire fogom én kötelezni magamat? nints .az a’ lélek, ámbár hogyan elhagyatott lehessen ő az ő kívánsági’ erőszakosságának, mellyet egyedül az emberi okok bene tartóztathassanak: de bévagynak kötve a’ szemeink ; és meddig az a’ természeti indulat uralkodik, nem tudjuk se’ azt a’ mi vagyunk, se azt a mi nem vagyunk 9 mivel • — ( 9» ) —
