Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

( 68 ) Istent, mikor lehetett megtalálnod ótet, fogod te keresni, és soha nem fogod megtalálni Őtet; és a’ mi a’ te istentelenségedet tette, az fogja ennekutána tenni a’ te büntetésedet: mikor 7 az Isten akart tied lenni, te pajkosan mondottad néki, hogy te nem akarsz az övé lenni; mostanában hogy te az övé akarnál lenni, Ö örökre kimondja néked, hogy nem akar b többé a’ tied lenni. Mellyik pedig a’ kettő közül szomorúságosabb egy léleknek, az-é, hogy az Isten ne légyen többé az övé , vagy az , hogy b ne legyen többé az Istené ?

De megtsalom én magamat, Keresztények; ámbár b kárhoztatott, mégis az Istené lesz Ó, és az Isten az övé: az Isten még elválaszthatatlanul eggyesülve lészen b vele , és b az Istennel; de ugyan annak köll tenni ez b boldogtalanságát. Ha b egyszerre megfosztathatna, egyszerre el választathatna az Istentől, tsak felében volna o boldogtalan; de az b nyomorúságának tetézete az lészen, hogy megfosztatik attól egy féle képen, és nem fosztatik meg más féle képen; hogy elválasztatik attól egy féle ké* pen, és elválhatatlan tőle más féle képen: megfosztatik az Istentől, a’ mennyire az Isten az Ó boldogságának tárgya volt, és által hatta- tik az Istentől, a’ mennyire az Isten az o erőszakosabb indúlatinak örökös tárgya lészen; az fogja megszomorítani ótet. Az Isten ellene fog mondani néki úgymint Atya, úgymint Jegyes, úgymint oltalmazó, úgymint utolsó vég, azaz: minden minémüségekben, mellyek Ótet jólté- vóvé , kegyessé , s szeretetre méltóvá teszik , és hozzá fogja adni magát úgymint Bíró, úgymint ellenség , úgymint bosszúálló , úgymint üldöző; azaz: minden minéműségek szerént, mellyek ötét, ámbár Ő Isten, nem taták kémén-