Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 3. könyv (Pest, 1814) - 10.047c

tiyé ’s rettenetessé, hanem kegyetlenné ’s irgalmatlanná is teszik. Onnan tehát kétféle képen boldogtalan lesz az a’ lélek ; boldogtalan , hogy vagyon még Istene, boldogtalan hogy nintsen többé Istene; hogy vagyon még ellene esküdött, vallott, ’s fölfegyverkezett Istene , és hogy nintsen többé néki kedvező , kegyelmes , és irgalmas Istene: hogy vagyon még Istene , hogy fölgerjessze az ő gyűlölsé- gét , ’s halálosabb irtózásit, és hogy nintsen többé Istene , hogy megelégítse az ö kívánsá- git, és hevesebb hajlandóságit. Mert az lészen az Ő nagyobb büntetése, hogy örökkön érzem fogja, hogy az Isten önnön magáért teremtette ötét, és hogy ő nem lehetett boldog e- gyébkint, hanem ő benne és Ö általa, és hogy örökkön nem fog az Istentől venni egyebet, hanem utálatot ’s megvetést, hogy örökkön nem fog találni az Isten között s maga között egyebet, hanem fölúlhalladhatatlan egy ellenkezést : bötsűlni fogja Ö az Istent maga’ akaratja ellen is, és természet szerént való hajlandósága lesz hozzá , és mindazáltal gyűlölni fogja Ötét; olly minéműségben fogja bötsűlni ötét, a’ minőben soha nem fogja bírni ötét, és olly minéműségben fogja gyűlölni ötét, a’ minőben ó mindenkor jelen lesz néki, és az a’ bötsűlés- nek ’s gyúlölésnek, kívánságnak ’s utálatnak , eltávozásnak ’s keresésnek versengése ugyan azon egy tárgyra való nézve, az az, Keresztények, a’ mit mi pokolnak hívunk,

Annakutánna, haszontalanul akarnám én kiterjeszteni magamat a’ megérezhető büntetésekre, mellyeknek avval az Istentől való elválással eggyütt köll járniok, és mellyeknek iszo- nyúságát a' Prédikátorok ezerszer igyekeztek , noha haszontalanul , rnegfogalni veletek. Ha— ( 69 ) —