Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 63 )

a’ mi e’ mái napon mondatik nekünk : Emlékezzél meg ember hogyr por vagy , és porba térsz.

Tanít az minket, hogy a’ halál nem használván a’ nagy szándékok, mellyeket a’ nagyra vágyódó formál , hogy elöl menjen, naggyá legyen, fölemelkedjen, 's nevelkedjen mindenkor soha nem mondván, elég ama’ szomorú isteni rendelés által nagy hamar hat lábnyi föld4 ben, az sok, egy marok hamuban fogja meghatározni ótet. Mert az Isten, hogy e’képpen magyarázzam ki magamat, addig űz minket, kedves Halgatóim, annak üdéjében; abban ha4 tároznak meg minden mi elme találmányink, minden mi föltett szándékink, minden kíván- ságink , minden tsempességink , egy szóval minden szerentséink s nagyságink , midón a’ mi testünk az utolsó elomlás által, mellynek a' koporsóban köll meglennie, megkurtúl ’s megrövidül tsak nem semmivé léteiéig: Imé Hercules alig tölté meg a’ koporsót; Minő változás , mondá egy , noha világ? gyönyörűségekben merűltt, Bolts látván a’ koporsót, melly- ben a' Hercules’ hamva vala ! az a’ Hercules, az a’ nagy Vitéz, kinek a’ föld nem volt elegendő, itt rakásban vagyon egészen , alig vagyon mivel megtöltenie ezt a’ koporsót ! Eszméllet, mellyet az Anyaszentegyház e’ mái napon sok* kai szentebbűl, ’s foganatosabbúl téteti velünk mikor mondja nékünk : Emlékezzél meg ember hogy por vagy , és porba térsz.

Tanít az minket, hogy nem tsak elfogja rontani a’ halál azt a’ képzeltt nagyságot, és szerentsét, melly után mi futunk , hanem hogy az emlékezetünk is elfog veszni • hogy senki sem fog többé beszélleni felölünk, senki sem fog többé gondolkodni rólunk, hogy vigasztal-