Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b
( «4 ) ni fogják magokat az emberek hogy elvesztettek minket, némellyek örvendeni is fognak azon, hogy a* mi rokonink legelsők fognak elfelejteni minket, hogy azok a’ jó barátink , a’ kik felöl mi sokat tartottunk , nagy hamar elfogják unni siratni bennünket , hogy eggyikek- nek a' meghatározatlanságok , másikoknak a’ háládatlanságok kevés napok múlva kifogja törülni emlékezetét a’ barátságos szolgálatoknak, mellyeket tettünk nékik, és hogy minden, a’ mit tettünk volna más szándékban mint sem az Istenében, hasonló lészen a’ porhoz, mellyet a’ szél elviszen; mert e’képpen fogta meg azt Jób: A jelöletek való emlékezet hamuhoz ha- sonlítatik. (A) E’képpen jelentette azt önnön maga az Isten , mikor Ezékiel Próféta’ szája által mondotta annak az istentelen Királynak í Hamuvá teszlek téged, (B) és azok a’ híres tselekedetek , mellyekról te valamelly halhatatlanságnak nemét ígértél magadnak az emberek’ emlékezetében, elfognak enyészni s szélledni mint a hamu; valóban Keresztények valóságos jele az annak a’ hamis dütsóségnek, mellyre mi olly nagyon vágyakodunk, mivel bizonyos az, hogy a' hamunak minden tulajdonsági meg- vagynak annak, hogy az alá való mint a’ hamu könnyű mint a’ hamu, terméketlen s haszontalan mint a’ hamu, és hogy bátor annyi dü- tsoségünk volna , a mennyit a mi hiúságunk kívánhatna, a mi soha sem lesz, még is mindenkor mondhatná valaki nékünk : Emlékezzél meg ember hogy' por vagy, és porba térsz. Végtére , tanít az minket , hogy ámbár hogyan bégyökerezett légyen a’ mi kevélységünk, tsak mi rajtunk áll, hogy megtaláljuk (AJ Job. 13, 12.(B) Eze'ch. 28.18. ma-