Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 2. könyv (Pest, 1814) - 10.047b

( 2J8 ) nálunk magunknak, és mellyek formáltatnak mi bennünk a bűnnek megvesztegetése által, soha sem , vagy tsak nem soha sem tsendes lelkiisméretek, és a’ tapasztalás tanít minket, hogy azok nem menttek se' a’ halál’ rettegé- sítöl, se' bizonyos környűlállásoktól az életben, mellyben az ó látszató ’s állított tsendességek akaratok ellen is háborgattatik. És ugyan az, Szent Ágoston gondolatja szerént, egy a leg- eróssebb környűlállási ’s legvítathatatlanabb próbái közűi az Isten' ítéletének, és az ö vég­ső keménységének, mellyet én hirdetek nektek. Mert ha nem volna mit félnem az ítélet­től, vagy ha annak az ítéletnek adiája kitörűl- tethetne az én elmémből, olly képpen, hogy annak semmi látszatja, semmi emlékezete, sem­mi hiedelme nem maradna hátra, ámbár minő vakságba merült volna az én lelkiisméretem , könnyű volna nékem föltalálnom abban a' tsen- dességet *s békességet, ámbár melly vastagok voltak volna az én tévelygésim, távol Jegyen hogy háborgatnák az én nyugodalmomat, meg­erősítenék inkább azt: soha nem gondolkodván arról, hogy vagyon én fölöttem Bíró , és ítélő­szék , a’ hol felelnem köll nékem, nyughatat- lanság nélkül élnék, és utolsó gondom volna megvilágosítanom magamat, s kitanulnom, ha igaz-é az én lelkiisméretem vagy nem , ha jó útban vagyok-é vagy nem , ha hízelkedek-é magamnak, ha megtsalom-é magamat, ha té- velygek-é vagy nem; azért, hogy nem látnám a’ veszedelmet, mellyben forog az embeé hízel­kedvén magának, megtsalván magát, 's téve- lyegvén : abban az állapotban volnék én. Hon­nan jön tehát, hogy nem úgy megyen a do­log ? honnan jön, hogy az a’ hamis Jelkiismé- ret nem lehet tsendes, és hogy ellemben kút­feje az a’ fordálásoknak, mellyek ellen haszon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom