Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

azok , kik szabad hitueknek neveztetnek. Meg fogja ö mutatni nekünk , bogy a’ visgálásba, mellyet mi a’ hitnek igazságiról teendettünk volna, majd nem mindenkor behoztunk volna egy kevélységnek lelkét, magabízott, ’s megátalkodott lelket önnön magával, ’s tulajdon elegendöségével tellyes lelket, és maga értelmével bővelkedő lelket. eg fogja ö mutatni, és szemünkre fogja vetni nékünk, hogy midón mi olly engedetlenek valánk az ö igéjének, ezer ágazatok felől legengedosebbek voltunk az emberek’ szavának. Meg fogja ó mutatni nékünk, hogy közönségesen nem egyébként okoskodtunk, ’s'vetekedtünk volna a’ mi hiedelmünkről, hanem gonosz indulatból, és olly szándékkal, hogy taiálljunk abban neminému hibát, hogy megtzáíolljuk azt; az olly mege- lóztetés , melly maga egyedül tehetséges arra, hogy eltávoztassa tőlünk az Istent, mikor Ő másképpen akarandotta volna magát közölni mi velünk. A’ felől fog ö megszégyeníteni minket.

De a’ mi bé fogja tetézni a’ mi gyalázatunkat , az az, hogy ő vissza menvén a’ kútfőhöz, és magával vissza vivén oda minket, kéntelení- tend bennünket megismérni a’ mi hitetlenségünknek két igaz okait, t. i. a’ mi elménknek szabadosságát, és a’ mi szívünknek szabadosságát. Elménknek szabadosságát, melly mindennek bírájává lészen, hogy semminek alá ne vesse magát; melly el fog válni a’ hittől, nem azért, hogy jobb részt kövessen, hanem hogy ne tudja többé önnön magát, sem azt, a' mit követett, sem azt, a’ tűit nem követett; hogy mindent a’ szerentse’ forgásának hagyjon el , hogy boldogtalan egy meghatározatlanságra vetemedjen az isteni tisztelet’ dolgában, mondjuk- ( *4 ) -