Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a
C 33» ) El fog ő jönni, hogy boldogokká tegye a’ szegényeket; más Titka az Isten’ Ítéletének, más igazság, mellyet fog ö tenni az o eléveel- rendelttinek; mert hitünk tartja, hogy a’ szegény nem lesz örökkön feledékenységben : Mert nem mind végig lészen elfelejtve a szegény. (A) Hitünk tartja , hogy a’ szegénynek békességes- túrése nem fog elveszni örökre, az az: hogy nem lesz örökkön haszontalan ’s gyümöits nélkül : A' szegények tűrése nem vész el mind végig. (B) És mindazáltal nyilván való dolog az, hogy a’ Szent Leiéknek e’ két isteni jelentési nem mindenkor y se’ közönségesen igazodnak meg ez életben. Mert hány szegények felejtetnek el ? hányán maradnak segítség nélkül? Annyival siralmasabb feledékenség, hogy a’ gazdagok’ (részérói akarva való, következendó- képpen vétkes: kimagyarázom magamat. Hány szegénységnek végsó sanyarúságira jutott boldogtalanok, kiket senki sem vígasztal, azért hogy senki sem esméri, és senki sem akarja es- mérni őket ? Ha. valaki tudná az ó szűkségik- nek végsővoltát, akaratja ellen is, ha nem szeretettel, legalább emberséggel volna hozzájok. Az ő nyomorúságiknak látására elpirulna a’ maga’ fölöttékenységin , megszégyenlené a’ kényes- ségit, megdorgálná magát esztelen költsé- giért, és nem ok nélkül: véteknek tulajdonítaná magának azokat az Isten előtt. De mivel nem tudja mit szenvednek azok a’ Krisztus Jésus’ tagjai, mivel nem akarja azt megtudni, mivel fél hallani arról beszédem, mivel eltávoztatja jelenléteidtől őket, mentnek hiszi lenni magát elfelejtvén őket, és ámbár melly végsők legyenek az ő rosszaik, érzéketlenné lészen azokra» r- --(A) Psal. 9. 19. (B) Ibiderű*
