Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( 230 )

Én vagyok az élet jött, hogy megízleltesse velünk azt, a’ mi egyedül tehetett minket annak a’ békességnek birtokába: miképpen azt mind l lefödözvén mi ilékünk e’ mái napi Titokban az önnön magunkkal való békességnek valóságos két kútfejét; t. i. a’ szívbéli alázatosságot, a’ szívbéli szegénységet, és ugyan abban a’ Titokban elrontván annak az annyira óhajtatott és mindazáltal olly kévésé közönséges békességnek két nagy akadályit, mellyek egy részről a’ mi kevélységünk, és más részről a’ földi javakhoz való ragaszkodásunk : Jővén békességet hirdetett. Ne feledjetek el semmit olly fontos és építő oktatásból.

Úgy vagyon, egy Isten-Ember, emberek között születvén , nyilván hirdeti nékünk maga’ példájával azt, a’ mit annakutána egész ő tanítása' fondamentomának köllött tennie : Tanuljatok tőlem , mert szelíd vagyok, és alázatos szívű: és nyugodalmat találtok leikeiteknek. (A) isteni szózat! úgy mond Szent Ágoston, mellytől köllött fügnie nem tsak a’ mi szentségünknek, hanem boldogságunknak is ez életben. Mert nyilván való dolog az, Atyámfiái, hogy a’ mi minket minden nap gátol -attól, Hogy föltaláljuk azt a' léleknek olly bötsös nyugodalmát, melly nélkül az életnek minden más javai nékünk haszontalanokká lesznek, az a’ titkos ellenkezés, mellyel mi a’ keresztényi alázatossággal tartunk : Ismerjük meg azt fájdalommal , és siránkozzunk azért az Isten előtt. A mi olly gyakorta elveszteti velünk a’ szívünknek békességét, és a’ mi tehetségtelenekké tesz bennünket annak megtartására, az a’ kevélység , mellyel mi telve vagyunk, és melly föl(A) Matth. 11,29.