Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

12 hogy 2or senki két olly külömböző társadalmi elöl­járóságot magára ne válaljon, mellyeknek kötelessé­geik egy személyben öszpontositva a’ társadalmak utol­só czéljának, a’ közboldogságnak rovására nehezen, vagy épen nem is teljesíthetők. Vizsgáljuk csak mellyek ezen elöljáróságok? A’ családi elöljáróságnak kötelességei olly közön­ségesek, hogy ritka ember nincs hivatva azok viselé­sére, és olly természetűek: hogy azokkal akár a’ pol- gárzati, akár az egyházi elöljáróság kötelességei ösz- veférnek, mert maga a’ természet ezt úgy elintézte, és csak rendes számításba nem jöhető rendkívüli kör- nyiilmények tehetik ezeknek együtt való teljesítését kevésbé lehetségessé; — mert rendesen, mit akadályoz­tatja a’ családapát gyermekeinek nevelésében, család­jának táplálásában, ápolásában az: hogy kitünőbb erélyénél fogvást gondjait mások’ személyeinek, és vagyonainak biztosítására a’ polgárzati jóllétnek ki­tűnő eréllyel eszközlésére is fordítja; — hisz, midőn ezt teszi, őrzi, és boldogítja saját családját is; — ren­desen mit akadályoztatja a’ családapát gyermekeinek nevelésében, családjának ápolásában, táplálásában az: hogy kitünőbb erélyénél fogvást az Isten igéjének hir­detésével, kegyszerek osztogatásával s. a. t. megvan bizva? — hisz, midőn e’ megbízatásának eleget tesz, az üdvösség’ útjára vezérli saját családjának tagjait is, — Az legyen itt tehát a’ kérdés: ha valljon a’ polgári, és egyházi elöljáróság kötelességeinek egy személy­ben öszpontositása czélszerü e’ a’ közboldogság’ esz­közlésére ? Felelet: Nem! Mert lör nincs olly csekély körű egyházi hivatal, mellyel olly felelősség, és olly terhek nem lennének

Next

/
Oldalképek
Tartalom