Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

gyobbnak tetszik ugyan a* napnál, azonban még a’ földnél is ötvenkétszerte kisebb, minden égi testek között legközelebb van a’ földhöz, ’s ezért tetszik olly nagynak is, azt 27 nap, és majd 8 óra alatt megkerüli, a’ miből támadnak a’ holnapok; a világát és melegét pedig naptol veszi. Valamint a' földnek, úgy a‘ többi planétáknak is vannak késéröi (négy van a' Jupiternek, hét a’ Saturnus- nak, nyoltz az Uranusnak), mellyeket Drabantoknak neveznek, és meilyekkel egygyütt szint’ úgy járnak a’ nap körül, valamint a'föld a’ holddal egygyütt. A’ napon, földön, holdon, planétákon, és ezeknek drabantyain kívül az égi boltozaton, mellyet a’ szent írás erősségnek nevez (I Moy. I, 7, 8.), még táméntalan apró világos testetské- ket is látunk, mellyek a tsillagok. Ezek jobbára még a’ napnál is nagyobbak, és tsak az irtoztató meszszeség miatt tetszenek olly kitsinyeknek; saját világokkal bírnak, egy helyen állnak ; talán planéták is járnak köriilötfek úgy, mint az említett tíz a’ nap körül, és világosságot vesznek tőlök. Ki tudgya a’ számokat? Ama fejérlő ország út, melly tiszta éjtzaka láííaíik az égen, nem egyébb, hanem a’tsilla- goknak sokasága, mellyek arra tömöttebben, és úgy szól 1- ván, egy világdarabba öszvefutnak. Hogy ennyi és illy nagy testek tsupán tsak arravalók legyenek, hogy az éjtza- káinkat valamikint világosíttsák, a’ szemeinket gyönyör- ködtessék, és az elménket felségesebb gondolatokra emel- lyék, nehezen lehet elhinni; alig hanem laknak azokon is eszes valók, mint a’ földön ez emberek. — Az eddig mondottakból kinek szemébe nem tűnik a‘ kimondhatatlan sokféleség?

Mind ezek pedig mesterségesen és rendesen öszve van- nah szerkezteire. Mitsoda mesterséges elrendelés tsak az is, hogy az ásványok tsupán tsak nőnek; a’ növötények azon kívül élnek; az állatok még éreznek is? Mitsoda mesterséges alkotmány egysélőfa, mellynek gyökere és rojiyai az állásában a legerősebb szelek ellen is fenntartyák, azon kívül a' táplálására szükséges nedvet is szívnak a' főidből és a' levegőből? A’ héja védelmezi a’ férgek, és a’ levegőnek viszontagságai ellen. A’ derék tartya az ágakat, ezek a' leveleket, virágokat, gyümöltsöket. A' leveleken kigőzölög az ártalmas nedvesség, a’ szükséges pedig beszedi magat a’ levegőből ; a' virágok gyümöltsöket hoznak, mellyek az embereket tájlállyák, és szaporodásokra alkalmatos magot hagynak. S így van minden résznek bizonyos tzéllya tiszte. Ilát egy állatban egy emberben tetőtől