Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
63 az ellen védelmezik, szaporíttyák, és mind ezekre belső ösztönökkel (instinctus) önkényt elhatározzák. Tömve van velek a' földnek gyomra , miilyenek a' tsúszó mászó állatok; a’vizek, millyenek a’ halak; a’ föld színe, miilyenek a’ házi állatok, és az erdei vadak; a’ levegő, millyenek a’ madarak. Ki tudgya mind azon valóságoknak, inellyek a' természetnek ezen három országához tartoznak, az ásványoknak, növötényeknek, állatoknak számát, nemét, mivoltát, természetét, színét, formáját, eledelét, foglalatosságát, tulajdonságát, ártalmas vagy hasznos voltát, élettartósságát, szaporodásmódgyát? Mitsoda külömb- féleség és közöttvalóság nints az értzkő és arany, a’ fővény és gyémánt között? az apró moh, mellyet alig láthatni, és nyár vagy tölgyfa között, melly két három századig él? a1 párán)i féreg, melly a’ tiszta vízben tsak nagyító üveg által tetszik meg, és elefánt vagy tzethal között, mellyek közül amaz az élőfákat gyökerestől kiszakajtya, emez pedig a’ terhes hajókat felemeli, és elsülleszti? Járjuk meg most elmélkedésünkkel egyátallyában azon nagy testeket, mellyekböl a’ világ áll. Kétség kívül a’ föld érdekel bennünket azok közül leginkább. Azt mond- gyák a’természettanulók, hogy az magában gömbölyű, mint a golóbits, és olly nagy test, hogy a’ ki azt akármellyik helyen, p. o. a1 mellyen most öszve vagyunk gyűlve az átellenben lévőig a' középponton át akarná ásni, annak 1720 mert földet ásnia, a’ ki pedig körös körül meg akarná, járni, annak 5400 mértföldet mennie kellene. A’ nap egy miliiomnyival nagyobb a’ földnél, és tsak azért tetszik olly kitsinynek, mert 20 millióm mértföldnyire távol van a" földtől. Megfordul pedig körülötte a’ föld 365 nap, és majd 6 óra alatt, melly iidő teszi az esztendőt. A' mint ezen pállyán most közelebb esik a’ naphoz, most távozik attól, a' szerint vannak az esztendőnek négy részei, a’ tavasz, nyár, ősz, és tél; midőn pedig a’ saját tengelye körül egészen megfordul, és az egygyik fele mindenkor a’ napnak van fordulva, a* másik pedig hátat mutat, így támad aJ nap és éj, a’ reggel, dél, est, és éjfél. A’ nap maga vagy éppen nem, vagy tsak keveset mozdul meg a’ helyéből azon kívül, hogy a’ saját tengelye körül forog, és a’ világával, melegével, éltető erejével nem tsak a’ földnek, hanem több más hasonló testeknek is szolgál, mellyek Planétáknak neveztetnek, és tudtunkra tizen vannak (úgymint: Mercurius, Venus, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Juno, Jupiter, Saturnus, Uranus). AJ bold na
