Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

megtuhadtak elannyira, hogy a* mit most elégtétel, vagy, a’ mint már nevezik, penitentzia gyanánt hágy a’ Pap, kö­zönségesen tsak egynéhány Mi Atyánkból és Üdvözlet­ből áll: mindazonáltal a’ bűnös önmagától annyival tarto­zik, a’ mennyi az Istennek igazsága előtt elegendő, nem mintha Kristus Urunk nem tett volna eleget, hanem hogy kiki saját elégtételével arra magát képesíttse, hogy foga­natos legyen benne Kristus elégtételének és szenvedésének érdeme (Rom. VIII, 17. II Tim. II, 12. Kol. I, 24.}. Illyen értelemben vették az elégtételt a’ szent írásnak taní­tása után a’ szent Atyák (Tért. de Poén. c. 6—9. Cypr. de laps. Orig. Horn. 6. in Exod. Chrysos. Horn. 4. in II Kor. n- 5. Ambr. de Poenit. L. II. c. 5. 10. Aug. Serm. 351. Greg. Horn. 20. in Evang. n. 8. 's a’ t.), és az egy­házi Gyülekezetek (Conc.Laod. c. 2. Carth. III. c. 31. Tú­ron. III. c. 22. Cabill. II. c. 38. Mogunt. de an. 847. e. 31. Worm, de an. 808. c. 25.}. Amazok közül szent Leo azt mondgya: „Az Isten és az emberek között közbenjáró „Kristus Jesus az Anyaszentegyház Elöljáróinak hatalmat „adott, hogy a1 gyónókat penitentziára szabadíttsák, és „üdvösséges elégtételre megtisztulttakot a’ megengesztelés- „nek ajtaján a’ Szentségekben részesíttsék“ (ep. 91.}. Az Anyaszentegyház pedig a’ Tridentomi szent Gyülekezetben így magyarázza az elégtételnek igazságos voltát: „Úgy tet- „szik , mintha az Istennek igazsága is azt kívánná, hogy „kegyelembe másképpen fogadgya azokat, a’ kik a' Ke- „resztség előtt vétkeztek, másképpen pedig, a’kika’bűn- „nek és ördögnek szolgálattyátol megszabadíttatván, és a’ „szent Lélekkel megajándékoztatván, az Istennek templo­mnál megferteztetni, és a’ szent Lelket megszomorítani „nem irtóztak. Az isteni kegyességhez is illett, hogy ne „botsáttassanak meg minden elégtétel nélkül a1 bűnök, hogy ,,a’ miatt a’ nagyobbakat tsekélyebbeknek tartván, nagyob­bakba essünk , haragot gyiijtvén magunknak a’ haragnak „napján. — Kétség kívül a’ bűntől elvonnak, és mintegy „zabolán tártnak az elégtételügyelő büntetések, vigyázób- „bakká tetszik a* penitentziatartókat, megorvosollyák a’ „bűnöknek maradékait, és a’ gonosz szokásokat, mellyek „a* gonosz élet mellett meggyökeresednek, ellenkező er- „költsöknek gyakorlásával kiirtyák.“ Átok alá is vetette, a’ kik az elégtételügyelő gyakorlásokat az Istennek tiszte­letére nem valóknak, hanem azzal, és Kristusnak érde­mével ellenkezőknek tartyák (Sess. XIV. cap. 8. 9. can. 11 — 15.}. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom