Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

234

A’ penitentziához megkivántt bánatról, gyónásról, és elégtételről mondgya szent Ágoston: „Meggyógyíttya az

isten a' töredelmes sziviieket; meggy ógyíttya a’ gyónókat; meggyógyíttya az önmagokon boszszúálíókat (in Psal. 146.). Az Anyaszentegyház pedig a’ penitentzia részeinek nézte azokat, és átok alávetette, a’ ki a1 botsánatnak megnyerésére szükségteleneknek mondgya (Eugen. IY. Decr. pro Arm. Cone. Trid. Sess. XIV. c. 3 — 8.).

Mind ezekre nézve a1 Penitentzia bajos fáradságos Kereszt ség/lek nem helytelenül mondatik.

4. A' Pénitentziának kiszolgált at ói a’ Püspökök és a' felszentelt Papok mint az Apostoloknak tisztfoltatói, Kris- tusnak követei, az ő titkainak sáfárai. Ez volt mind a' Görög mind a' Romai szertartási! Anyaszenteg} háznak, mind a kettőből eddig említett szent Atyáknak hite, és tanítása, a" mint az eddig előhozott szavaikból kitetszik (Con. Trid. Sess. XIV. cap. 6. can. 13.).

5. A' Pénitentziának felvételére képes való minden ember, a’ ki a’Keresztség után akármelly nagy, vagy akármelly sok bűnöket elkövetett, tsak igazán térjen meg; mert minden embernek egy a’végtzéliya; az Istennél sints semmi személy válogatás; Kristus Urunk sem fogott ki senkit a’ maga érdemeinek vagy ezen Szentségnek hasznaitól; és minden bűnöknél véghetetlenül több és nagyobb az Istennek irgalmassága, és Kristusnak érdeme (Conc. Trid. Sess. XIV. Gan. 1.): sőt Eretnekség azt hinni, hogy vannak bűnök, mellyeknek botsánattyát meg nem nyerhetni, vagy mellyektöl való feloldozás az Anyaszentegy- háznak hatalmát fennmullya (Euseb. H. E. L. V. c. 3. 15.

16. 43.). Más az, ha a’ bűnös megtérni nem akar; akkor azért foganatlan a’ feloldozás, mert az ember maga arra képtelen.

6. A3 Penitentzia megszerzi: 1-Ör a’ bűnöknek botsánattyát, akármelly nagyok legyenek azok; 2-or az örökkévaló büntetéseknek, vagy pokolnak elengedését; 3-or az Istennek kegyelmét, és az örök elethez való just; 4-er a1 lelkiösméretnek tsendességét, melly távol van a’ gonoszoktól az írás szavai szerint: Nints békessége az isten- teleiteknek (Isa. XLVIII, 22. Zsolt. XXXVII, 4.); 5-ör megéled, cs az örök életre érdemes lesz, a’ mit az ember a’ bűnös állapottyában jól tett, vagy érdemetlenül, és békével szenvedett.

7. A* Pénitentziának szükséges volta önkényt kitetszik abból, hogy Kristus Urunk a’ botsánál és kegyelem!