Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
„Nem parantsol az Isten lehetetlent, hanem parantsolva int, „hogy tedd meg, a’ mit megtehetsz, és kérd, a’ mi tőled „ki nem telik; meg is segít, hogy meglehesd“ (L. denat. et grat. g. 26. 43. Conc. A raus. II. can. 25. Trid.Sess. YI. cap. 11. can. 16. 18.}. Ha teliét az igaz fogyatkozik az ő igazságában, nem az Isten hagyta el, hanem ő pártolt el tőle. Kérdezheti itt egyvalaki, ha az Isten minden embernek elegendő kegyelmet ád , hogy megtérhessen, hihessen, erköltsos életű vagy igaz lehessen, és üdvözölhessen, mit fog ő annyi Zsidó Pogány, Eretnek, és bűnös emberekkel tenni, kik látszattyát viselik, mintha eszekbe sem jutna a1 megtérés, sőt az igaz hitből és erköltsböl tsiifot űznek, vagy azt ostromollyák ; eívesznek-é ezek mindnyájan ? Igaz, hogy ez a' kérdés annyiból érdeklő, hogy embertársainkról szóll, kikkel bennünket a’ természet és polgári alkotmány kiilömbíéle viszonyokban öszveszőtt, vagy ha tőlünk távol vannak is, embertársaink? de minekután- na az Isten rólok valami különös kinyilatkoztatást nem adott, fölöttébb nehéz az ó más világi sorsokról határozva szóllani; mert az Istennek Ítéletei megfoghatatlanok, és az ő gondviselésének úttyai kivizsgálhatatlanok. Tagadhatatlan, hogy kötelességünkben áll ahoz tartani magunkat, a’ mit a’ józan gondolkodás, a’ polgári szövetkezés, és az Isten törvénnyé parantsol, tudniillik, hogy őket mint embertársainkat szeressük, a’hol szükséges, vélek jót tegyünk, az üdvösségeket szivünkből óhajtsuk, a1 megtéréseken tehetségünk szerint dolgozzunk, őket az Istennek irgalmába ajánljuk : a’ megítéléseket pedig az ő szentségére igazságára'böltsességére bízzuk. Szent Pálnak szavai: Te ki vagy, a’ ki másnak szolgáját ítéled? az Úrnak áll> vagy esik: feláll pedig; mert hatalmas az Isten ótet felállatni (Rom. XIV, 4.). Igazán hatalmas az Isten felállítani minden elesettet, a’ megtörött nádnak életet adni, a’ füstölgő kanótot meggyujtani, az Ábrahám fiait még a’ kövekből is feltámasztani (Mát. Ili, 9. XII, 20 ). A’ Bethlehemi Pásztorokat mennyei fényességben megjelenít angyalok küldték Jesusnak jászolához. A’ Mágusoknak kalauza szótalan tsillag volt. A' kereszten függő lator, és a’ megett álló Százados, valamint a’ tenger nép is# tsak Jesusnak halálán Ösmerték meg, hogy ő az Istennek fia. Szent Pált isteni erő verte a’ földhöz, külsőképpen környíilvette a' mennyei világosság, és még a’ mellett kinyitott szemekkel sem látott, hanem tsak bel-