Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

bőképpen szemlélte a' vakságát, és úgy tért meg. De tsu- dák nélkül is megvilágosíthattya az Isten, a' kit akar. Ki számlállya el mind azokat a’ módokat, a’ mellyekkel hiv- iiattya és hajthattya az embereket az, a ki egy étik int alkotta azoknak sziveit, és érti minden tselekedeteket (Zsolt. XXXll, 15.) ? Az előbbeni Tanítás szerint az embernek megigazulása kiváltképpen a’ hiten, az Úr félelmén, a’reménységen, és a* szereteten megfordul, mellyeket vagy az állandóképpen szent élet, vagya’ megtérés, és a’ peniten- tziának méltó gyümöltsei követik. Már pedig ezen meg- bötsülbetetlen drága ajándékokat, egyedül tsak az Istennek szent Lelke, az ő tetszése szerint, kinekkinek hogyan és mennyire akarja, de egyszersmind tőlünk kitannlhatat- lan ezer úton módon osztogattya (I Kor. XII.). Minden ember előtt, akármcllyik éghajlat alatt, vagy akármelly nemzetben lakjon, nyitva tartya a’természetnek nagy köny vét, mellyben mindenkitől olvasható Öreg bőtökkel fel van az ő ditsősége írva. Az egek, a’ nap, hold, az oktalan állatok, a’ tenger halak, egy szóval minden alkotmányok; a' föld kerekségének határaira ható szóval hirdetik az ó léteiét és tulajdonságait úgy, hogy tsaknem a1 tsetsemós gyermekek érthetik a’ láthatatlan Istennek tökélletességeit az általa alkotott dolgoknak minéműségéböl. Kinekkinek szivébe van vésve az Istennők makula nélkül való törvénnyé, a1 lclkiösmcretnek vádoló, vagy mentő gondolatijai kinekkinek hallattára hirdetik azt (Zsolt. VIII. XVílí. Rom. I. II.). Moyses Próféták Apostolok nélkül, tűz víz szelek jótévő nap esső gyümöltshozó üdők egészség betegség szerentse vagy veszedelem által szóll az Isten (Zsolt. CXLVIIi. Ap. Tsel. XVII, 22— 31.). Belső sugarlások, rend kívül való elmederülések, gondolatok, sajdítások által akkor híjjá a1 hit nélkül valót, mikor akarja; még a halálának óráján, utolsó szempillantattyában is munkálkodhat benne az ő kegyelme, és abban a’ pertzenetben, meliy a’ világi életnek vége, az örökkévalónak pedig kezdete, egy akarattal megtérhet, a‘ ki az igaz Hitet nem tudta, vagy tudni nem akarta, az isteni szeretetben megkeresz- telkedhet, és mint igaz, mint az Istennek választotta a’ boldog hajlékokba átszenderedhet. Ismét szent Pál szerint valamint, nem az Zsidó, a' ki nyilván vagyon , sent az a kör nyűimet élkedés, a' mi nyilván vagyon «’ testen : kanéin a Zsidó az y a ki rejtekben vagyon, és a' szívnek, hörnyülutetélkedése a lélekben , nem a botűben vagyon, niíllynek ditsérete nem az emberektőls hanem az Istentől