Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

103

irigynek szekrénnyé a' Zsidóságnak legnagyobb dísze sem volt benne, mellyel Jeremias a’ Babiloni fogság előtt ellett, az után pedig a’ nyomára senki sem akadhatott (II Makk. II.). Már pedig ez a’ második Templom is, melly- nek ditsőségét kiváltképpen al Megváltónak az Ő jelenlétével meg kellett, volna eszközölni, régen leomlott; azért a’ Megváltónak is régen bele kellett iáráini (Tartsd ősz ve Zsid. XII, 26.).

4- er Malakiásnak könyvében (III, 1—3.) ezen szavakat olvasni: íme én elküldöm az angyalomat, és elkészíti az utat az én ortzám előtt; és mindgyárt eljön az ő templomába az uralkodó, kit ti kerestek, és a’ testame/itomnak angyala > a? kit ti kirántok. Hozzá teszi pedig a’ Próféta még azt is, hogy valamint az értzek olvasztó tűzben tisztulnak: égy ő is megtisztíítya a’ Levi fiait, hogy tisztán mutassák be az áldozatokat. Ezeket senkiről sem érthetni, hanem tsak a’ Megváltóról ; mert ez előtt kellett küldetni egy előkövetnek, ki az uttyát mint Isten angyala elkészíttse (Isa. XL.); ez a’ Templom ura (Mik. V, 2.); a’ testamentom angyala, vagy szövetségkötő az isten és az emberek között (ísa. XLIX.), kit a’ Zsidók ohajtnak, és a’ Papoknak tisztítója. Azért régen el kellett neki jönni, hogy a’ Templomába mehessen, mellynek már egygyik köve sints a* másikon majd 1800 esztendőtől fogva.

5- ör Végtire a’ szent írásnak több helyein (ifi Moy. XXVI. IV Moy. XXIV, 23, 24. Zsolt. LXVIU. ísa. II, X, 20-22. XLIX, 11. LIX. Dán. IX. Ose. III. Mát. XXIII, 36—38. Rom. IX, 25 — 33.) fel van jegyezve, hogy az I/sracl népe kiváltképpen azon gonoszságért, mellyet a' Megváltón elkövet, meg fog vettetni, mint a’ pusztában eltévedtt tsoport, ország, törvény, egyházi és polgári alkotmány nélkül bologni, és az isteni gondviseléstől tsak azért fenntartatni, hogy örök például szolgállyon a’ világnak mint nemzet, mellyet az Istennek boszszúálló kara ostoroz. Fel van jegyezve az is, hogy a1 Megváltó a1 Pátriárkákhoz szólló ígéretek szerint áldást hoz a’ pogány nemzetekre (I Moy. XXII, 18. Agg. II, 8.); hogy a’ pogány nemzeteknek világosítója tanítója törvényhozója, térítője lesz (Isa. XL. XLII. XLIX. LiV. LX. LXI. LXII.). Már pedig mind ezek ezer hét nyoltz száz esziendótöl fogva teljesedetteknek mutattyák magokat; tehát tsak ugyan eljött a' Megváltó.

Az Istennek ezen bánás módgyábol is megbizonyosodik , hogy az ő gondviselő keze végtől végig erősen elér,