Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

és mindeneket gyönyörűségesen elrendel (Bolts. Vili, 1.). A’ szükséges orvossággal sem hirtelenkedeít, hanem meg­várta az üdőt, mellyben a’ siniődő emberi nemzetben leg- üdvösségesebben munkálkodhat. Nem küldte el (időnek előtte a’ Megváltót; nem terhelte a’ gyermeki kort tudo­mánnyal, melly megkeltt, és érett emberi észt kíván; megvárta az alkalmatos üdőt; addig sem hagyta pedig ma­gának az emberi nemzetet, hanem hozzá illő külömbfélo úton módon vezette a’ tzéllyához. Mitsoda vakság, meily nagy hálaadatlanság, ha ki ebben az ő böltsességét, jósá­fát nern üsmeri , vagy talán gunyoliya, balul magyarázza, mintha szer felett későre halasztotta volna az orvoslást, és addig is a’ kárhozatnak torkában hagyta volna az embere­ket, Ezt teszik a’ hit nélkül valók; és midőn a1 kifogá­saikban böltsességet sajdítnak, tulatlanságokat mutattyák, és rájok illik, a’ mit Krisíns az állbölls Farizeusoknak mondott: Ha vakolt volnátok , nem volna bűnötök: most pedig azt mondgyátok, hogy látunk, d ti bűnötök meg­marad (Ján. IX, 41.}. Orizkedgyünk a’ példájoktol! De nem is titkolta el annyira magát, és az üdvösség­ügyelő dolgokat, hogy akárki akármelly nemzetben, ha igazán keresi, fel ne találhassa (Ap. Tsel. X, 34, 35.). Az isteni gondviselés annyiféle, oily szembetűnő, olly győző okokkal megbizonyította a1 Megváltónak megjöttét, hogy tsak az tévesztheti el, a’ ki készakartva nem hiszen. De féllyen is az illyen. Példa nélkül vaió dolog, a’ mit szenved a’ hitlenségben megátalkodott Zsidóság. Minek- utánna megmagyarázhatatlan kin, éhség, döghalál, tűz, háború által mint a’ gyümöltstelen fa kivágattatott volna, az egész világon szétszórva sarjaznak a'gaz tseinetéi. 1700 Esztendőtől fogva ország, egyházi és polgári alkotmány, király, főpap, templom, áldozatok, hadi nép, és önáilat nélkül tétova lézzegnek, az uralkodó nemzetektől elnyom­va, mindenütt megvetve, és annyira megvakítva, hogy azt sem érzik, hogy vakok. Hordozzák magokkal a’ szent írást, és abból kivenni nem tudgyák, hogy a’ Megváltóra híjában várakoznak ; átok alatt pedig vannak az istentelen- ségért, mellyet rajta elkövettek. Boszszonkodnak a’ Ke­resztényekre ; és a’ balgatagok magok adnak magok ellen fegyvert a’ kezekbe, midőn a’ szent írásnak gondgyát vi­selik, nem is foghattyák rájok, hogy a’ Megváltóról szólló jövendöléseket, mellyekböí a’ megjötte bizonyos, ók tol­dották volna hozzá; a1 miért már a’ szent Atyák is a’ Ke­104

Next

/
Oldalképek
Tartalom