Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
65 hez magokat tartaniok kell, mint Áriámnak , Noenek, Abrakomnak, ízsraelitáknak, Keresztényeknek. 2-or A' ki- ariott paranísolatokat ígéretekkel és fenyegetésekkel erősíti, hogy azokat annál inkább szivekre vegyék, és megtartsák. 3- or Felruházza őket erre szükséges erővel és tehetséggel. 4- er Az engedelmeseket jutalmazza, a’ szófogadatlanakot büntet . ,3-ür A’ bűnnek elejét veszi, és meggátollya; nevezetesen: vág) elveszi az embernek életét, mikor vétkezni akar, mint Faraonak és az Egyiptombélieknek, mikor az Izsraeliíák után indultak (II Moy. XIV.); vagy megfosztya őtet a' bűnre megkivántt erőtől tehetségtől, mint a’ Sodorna fiait, mikor Lóthnak vendégeivel viszsza akartak élni (I Moy. XIX.), vagy nagyobb erővel elnyomja, mint Absalont (II Kir. XVIII.) ; vagy a’ bűnnek alkalmatosságát elmeílőzteti, mint Saul előtt, mikor Dávidot meg akarta Ölni (I Kir. XIX.). 6-or Ha pedig a1 bűnnek elkövetését megengedi, akkor vagy jóra fordíttya, mint Jósef- nek elariatását (I Moy. XLV.) ; vagy a’ bűnösöket bünteti, mint mikor az emberi nemzetet vizözönnel, a* Sodomitá- kat menn>ei tűzzel eltörölte ; vagya1 megtérésre várakozik, nem akarván , hogy valaki elveszszen hanem hogy mind- nyáján penitentziára térjenek — elszenvedi nagy békéssé, ges tűréssel a' haragnak edénnyeit veszedelemre illendő- két (II Pét. III, 9. Rom. IX, 22.). A gondviselésnek mind ezen módgyai mellett szabad marad az embernek akarattya. Valamint az erköltsi gondviselést, úgy az akaratnak szabadságát is mind a1 józan ész, mind a1 szent írás taníttya; sem a1 józan ész pedig, sem a1 szent írás ellenkezetet nem tanít. Azután ha ollyan ereje volna az erköltsi gondviselésnek, hogy az embert az ő szabad akarattyátoi megfosztaná, akkor minden embernek jónak kellene lenni, mert az Isten roszra senkit sem hajthat. De a1 törvények, parantsolatok, Ígéretek, fenyegetések, jutalmak, büntetések is azt teszik fel, hogy az embernek szabad akarattyán áll a’ törvénynek megtartása, vagy megszegése; külömben nem köteleznék az embert; sem a’ jutalomnak sem a1 büntetésnek helye nein volna. Tovább a' mindentudó és véghcteticniil bölts Isten valamint mindeneket elote tud, úgy mindenekről azoknak mivoltához képest gondoskodika1 szükségesekről mint ollyanok- rol, az esetiekről ismét mint ollyanokrol. V alamint azért az Isten előre láttya, a1 mik az embernek tetszésén állnak, ug3; a gondviselése is elterjed azokra mint szabad tetszé- süekre, a1 nélkül, hogy a’ végzésében megísalatkozzon,
