Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

é Hatokon, és az egész földön, és minden tsúszó mászó (illaton 3 me Ily mozog az egész földön. 3-or Főidből al­kotta ugyan a' testet mint földi teremtményét; talán el sem lakhatott volna a’ földön, ha naphoz tsillagokhoz, vagy valamellyik planétához illő szerből valót adott volna, de mtllyen jeles megkülömbüztetéssel a’ többi állatokhoz ké­pest .^Emezek mind tsak földhöz hajlott fővel testtel jár­nak, tsúsznak , másznak, és az egyetlen egy evésen, iva­ron, almáson, a nemek szaporításán kívül egyébbel még tsak gondolni, törődni sem tudnak; az embernek testi termete periig ég felé áll, mintha nem egészen a’ földhöz tartozna; a’ tagjaival, érzékenységeivel, az értelmes szól- iásra, a’ gonrioiattyainak kívánságainak kifejezésére, és tsaknem tsudához hasonló dolgokra, mesterségekre képes voltával naitattya, hogy ő e’ földön az Istennek első te­remtménnyé, és, úgy szóllván, remek munkája. De ki­váltképpen az emeli az embert legfőbb méltóságra, hogy 4-er az Isten, mintha a’ maga lelkét akarta volna vele felosztani, lebellett az [emberbe élet lehelletét; és így telte őtet élő lelkes, a’ maga képére és hasonlatosságára, a1 maga neméből való állattá. Ezért van az embernek lelkében ér­telem és akarat. Az első tehetséggel, a’ mennyire terjed annak éle, kivizsgál, ért, tud, Ítél, emlékezik, a’ jót a’ rosztol megkülömbözteti, az egész természetnek tulajdon­ságát, hasznát, kárát, okait, okozatijait, az erköltsnek törvénnyeit, a1 teremtő Lírának akaratiját kitanuilya: az akaratijával periig szabadon teszi, a' mit akar, mindent saját hasznára és szolgálattyára fordít, mindenen uralko­dik; az erköitsi törvényeknek megtartásával magát neme­sítheti, a1 teremtő Istenhez hová tovább hasonlóvá, az ő boldogságára érdemessé teheti. De még mind ezekkel sem végződött el az Istennek az ember iránt való jóvolta. 5-ör Azt mondgya a’ szent írás, hogjr nem találtatott, hozzá hasonló segítő; nem látta jónak :i véghetetlen jóság, hogy magán legyen; még egy más hozzá hasonló teremtményt akart a’ társaságába adni; azért álmot botsájtott rá, és álmában kivette az egj'gyik oldaltsontyát, húst tevén a’ helyére, és azt képezte aszszonynak, kit mihelyest meg­látott az első ember, megörült, és kétség kívül isteni su- garlásbol megértvén, hogjr honnan és mirevaló ez a’ társ, ezen szavakra fakadt: Ez mostan tsont az én tsontyaim- bol 3 és hús az én húsomból 3 ez hivatik férjfiuinak ; mert férjfiúbol vetetett; utánna veti pedig a1 szent írás: annak okúért clhadgya a Member az attyát és annyát3 és ragasz• 3 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom