Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
32 Isten , hogy a' fold növevényekkel, fákkal, füvekkel , és palántákkal zöldellyen; és azonnal kieskedtek a1 hegyek, völgyek, síkságok knlümbféle gabonával, veteményekkel, füvekkel, gy ümölts és vad fákkal. Mind eddig tsak az a’ világosság szolgált, mellyel az Isten első napon alkotott. A növev enyeknek is bizonyos éltető erőre, és melegre volt szüksége, hogy nőhessenek, virágozhassanak, gyümöltsöz- hessenek, érhessenek; azért negyedik napon éppen eloszlatta az Isten a' ködőket, gőzöket, és felhőket, a’ mire tellyes pompájában kitetszett a' tsiliagzat; páilyájának indulta' nap, hold, planéták, és tsiilagok; követni kezdte egy mást a nap és az éj, az esztendő, és annak négy része. Mikor már így el volt az állatoknak lakására alkalmaztatva a* föld, ötödik napon a' le> egobe madarakat, a‘ vizekbe halakat, és hatodikon a’ szárazra tsúszó mászó állatokat teremtett az Isten; folyvást pedig áldást is mondott rájok, beléjek öntvén a* nemi ösztönt és tehetséget: Neve- kedgyetek , és sokasodgyatok , és töltsétek be a tenger vizeit; és a madarak sokasodgyunak a földön. Semminek híjával sem volt már a' föld, kivévén az egy eszes állatot, melly a' földnek minden termeszt mén- nyeit, sőt azon kívül a' többi világhoz tartozó valóságokat, ezeknek tulajdonságait, hasznait, ártalmas voltokat is kinyomozhassa; mindeneket a' maga szükségére, életének könnyebbítéséro, szolgálatijára fordíthasson; mind ezekből a'; teremtő Urát Istenét kitanulhassa, és megös- mcrhesse, bötsülhesse, imádhassa, neki szolgálhasson, a' további kedvét kereshesse, a' teremtett dolgoknak segítségével magát íökélletesíthesse; a' földi boldogságnál még jelesebbre is képesíthesse. Illyen való nélkül ollj felséges roppant lakóhelyet, miilyen a’ föld, alkotni, illetlen lett volna d legszentebb, legjobb, leghatalmasabb, legtökélle- tesebb Istenhez. Ilija volt még az embernek ; azért a hatodik napon (értsd meg jól ember, a' mit mondok, és tanuld meg, hogy az Istennek mell)' bötsös teremtménnyé vagy) mikor már minden készen volt , a’ mi az ember előtt kívánatos lehet, akkor alkotta ötét. 2-or Nem egy legyen szóval fogott az alkotásához; nem mondta: legyen ember, mint mikor a' követ, fát, állatot teremtette, legyen ez vagy amaz; hanem mintegy az embereknek szokásához alkalmaztatván magát, és mint valami nagy dolog előtt, önmagával tanakodva: Alkossunk, úgy mond, embert a’ mi képünkre és hasonlatosságunkra, és uralkodgyon a tengernek halain, és az égi madarakon, és az oktalan
