Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
238 hogy a’ keresztény Religio nem tsak nem foglal magában, a' mi önmagával, vagy a’józan böltselkedésnek törvén- nyeivel, vagy a’ természetes Religiónak igazságaival ellen kezne, hanem inkább a’ böltselkedés a' keresztény Ileligió nak segítségével nevekedett, a’ természetes Religio pedig nagyobb világosságba hozatott, bővebben megmagyarázta* tott, több indítóokokkal sikeresebbé tetetett. Soha se tanítottak a’ Böltsek, kik a' keresztény Religio előtt éltek, olly jeles nagy dolgokat, mint a’ kik az alatt élnek, és attól tanulták, a mit tudnak. Nem ellenkezik a’ történetírásokkal, sokkal kevesebbet az embereknek világi boldogságával, inkább ezt már azzal is clőmozdíttya, hogy az embert az ő megvesztegetett állapottyárol meginti, an nak eredetét és orvoslását magyarázza, és előadgya, hog; mikint és minő alku alatt váltott meg az Isten Fia, és az üdvösségünknek bontakozott állapottyát rendbe hozta. Jóllehet pedig hogy a’ keresztény Religiónak nem az a" tzéllya, hogy az embernek világi boldogságát szaporíttsa, vagy hogy mint a’ szolgáló a Fejedelmeknek és ország- kormányozóknak szándékát végrehajtsa, hanem hogy az embereket az erköltsnek úttyán örök üdvösségre vezesse: mindazonáltal mint Istennek munkája ollyan tökél- letességgel bir, hogy annak virágzása alatt a’ polgári és világi boldogság Örkényt gyarapodik; mert a’ babonasá- got elszélleszti, az énséget és önszeretetet elnyomja, az erköltsnek keménységét meglágyíttya, a’ rendetlen indulatokat és kiváltságokat megzabolázza, a’ bűnöket ki- gyomlallya, az embereket napról napra böltsebbekké jám- borabbakká igazságosabbakká teszi, a’házasoknak egymás iránt hivséget, a’ fejedelemnek és minden elöljáróknak boldogságra ügyelő gondoskodást, az alattvalóknak engedelmességet parantsol, a' többi társaságoknak tagjait igazságra a’ kötelességeknek tellyesítésére hajtya, a’ haza szeretetet éleszti, és még a’ szomszéd országokat is viszontagos hivséggel, bizodalommal, szeretettel, barátsággal egymáshoz tsatollya. Mar ha az igazság nem ellenkezik az igazsággal, hová kell nagyobb öszveillés és egygyezés, mint a’ miilyenben minden széppel, jóval, tisztességessel, hasznossal áll a’keresztény Religió ? hová lehet szembetűnőbb jele billyege az igazságnak? . Bötsüld meg Atyámfia! ezt a’ Religiót, mellynek mivoltából merő szentség igazság istenség tűnik ki. Nem gondolt ki mind eddig a’ világnak minden böltsessége Religiót, melly az Istennek felségéhez, és az embernek
