Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

202

tsallya egygyik a’ másikát, a' hol nem parantsol a' Religio. Ki ne tartsa tehát szükségesnek? ki ne kivan- nya, hogy az országban virágozzon?

Ó Isten ! ki a1 teremtéskor élő lélekké tetted az embert a1 te lelkednek lehelletével, öntsd belénk a’ te félelmednek, ama' kívánatos boldogító Religiónak lelkét, hogy a' viszonyokhoz képest, mellyekben te veled állunk, istenes legyen az életünk. Amen,

29. Katekezis

Az elme és gyakorlásügyelő, az igaz és hamis, a’ külső és belső Religio.

Mondva volt, 1-Ör hogy a’ Religio elms és gyakor- lásügyeló, és hogy amazt az Istennek és iránta való viszonyainknak, emezt pedig azokból keletkező életregu- Jaknak ösmerete , és ezek szerint magunkalkalmaztatasa teszi. Ez a’ kettő olly mivolti talpszere avagy része a' Religiónak, hogy egygyik a' másik nélkül el nem lehet. Mert mit használ nekem az Istennek tökélletességeit, szándékait, tetteit, és ezekkel meghatározott viszonyaimat, mellyekben ő vele, magammal, embertársaimmal, és az egyéb világgal állok, tudnom, ha nem szabok magamnak azokkal arányos életregulákat, és ezekhez nem alkalmaztatom magamat? E' nélkül az egész tudományom minden elmeügyeló Religióm hivság. De ellenben uoil- lyen életregulakat fogjak fel, mint visellyem magamat, ha az Istenemet, az ó tökélletességeit szándékait tetteit, azokkal meghatározott viszonyaimat nem tudom i Akkor azt sem tudom, hogy mi tetszik a' törvén) hozó ítélő és jutalmazó Istennek; mi a' jó, tisztességes, üdvösséges; mit tennem , mitől őrizkednem kell. Azért a' gyakorlásügyelő Religió is elmeügyelő nélkül lehetetlen. Annyiból mindazonaltal, hogy az elmeügyi lőnek a5 rend és folamat szerint előbb kell az emberben támadni, mintsem a' gyakorlásügyelő támadhasson, és amannak erre nézve talpfalul szolgálni, néműnémű elsősége van az eímeügyelőnek a’ gyakoiásügyelő előtt. Ezt már a" Religiónak értelemhatározásábol is kivehetni, melly az Istennek, és irántavaló viszonyainknak ösmerete, és ehez alkalmaztatott életnek módgya. Annyival méltóbb tsudálkozásra, hogy' mint mondhaltyák némellyek, hogy