Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
203 ass akármit tartson az elmeügyelő Reléiéről, tsak a' g)Ű»RorIásügyelőt vegye a’ szivére, igyekeizzen erköl- tsösr (bötsületes) ember lenni , elég az üdvösségre. Az illyen gyakorlasügyelő Religio, az illyen erkölts (bölsü- letes emberség) agyszülemény (ájírngefptnnfl). De erről alább a‘ hitről szólló tanításban, mellynek az elmeügye- lő Religiót tökélletesíteni kell, bővebben széliünk. Mondva volt 2-or hogy a’ Religio igaz és hamis , a1 mint az ember az Istennek és vele arányos viszonyoknak, rnegmeg ezekből keletkezett élet reguláknak felfogásában meg nem , vagy ellenben megtsalatkozik. Ha a; tapasztalás alá veteti dolgokban, avagy a' mellyekre az emberi érzékenységek hathatnak, megtsalatkozik az ember, mennyivel könnyebben megeshet, hogy, kivált a' magának hagyott, önereiben elhízott, előítéletektől és bal vélekedésektől meglepett, egy oldalú miveledéssel félretsavartt ember az Istennek, kit senki se látott, se m m lathat (Ján. I, 18. V. 37. I Jan. IV, 12.), az ő tö- kélletességeinek, a’ legmélyebb hölisességéböl kiforró szándékainak, tapasztalashaladó, és az emberi érzékenységeket elnyomó tetteinek, mind ezekkel meghatározott viszonyoknak felfogásában megtsalakozzon ? Ezen oily keveset ütközhet meg az ember, a" melly keveset neheztelhet az Istenre , hogy az embert nem egyenesen a' tudománynak hazájába a' mennyországba, hanem tanuló oskolába a'földre helyheztette. De azért ha száz meg százféle Religiót alkotnak is magoknak az emberek, soha sem lehet azok közül több igaz és üdvösséghozó mint egyetlenegy; mert örökké tsak egy a1 teremtő gondviselő törvényhozó ítélő és jutalmazó Isten; és egyből alkotva lévén az egész emberi nemzet (Ap. Tsel. XVII, 26.), egyek minden embernek az Istennel való viszonyai ; egy a’ kinekkinck végtzéllya, egy az igazság, egy az erkölts, egy a' más világi boldogság; tehát Örökké tsak egy az igaz és üdvösséghozó Religio is ; azon kívül pedig a' többi mindj hamis, és sein az isteni tiszteletnek, sem az emberi vcgtzélnak, sem a' polgári boldogságnak megeszköziésére nem képes. De erről is alább a' hitnél bővebben széliünk. Mondva volt 3-or, hogy a’ Religio belső és külső a' szerint, a* mint az Istennek, ő vele arányos viszonyok-* nak, ezekből keletkező kötelességeknek vagy életreguláknak ösmeretciben , és ezekkel öszveillő gondolkodásnak módgyában , és indulatokban, vagy ezek felelt még
