Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
189 Azonban tsak Ugyan nagy segítségérd Volt Krístus- nak a’ tanításában, hogy nem szorult rá, hogy az Istennek egységét a* Zsidókkal elhitesse, hanem azon mint kétséget nem szenvedő igazságon tokélletesebb tudományépületet emelhetett; azért megelégedett ő azt mint mindenek előtt tudva lévő dolgot feltenni. Tsak érénlette bébe hóba p. o. mikor az utolsó vatsora után az Apostolokért, és minden követőiért az Attyához imádkozott í Ez az örök élet, úgymond, avagy ez az alku , mellyen fogva az örök életet megnyerhetni, hogy megösmerjeneh téged egyedül igaz Istent, és, a hit elküldöttél, Jesus /iristust (Jan. XVII, 3.). De a’ Pogányoknál másképpen ment a’ dolog, kiknél éppen akkor legnagyobb divattya volt a‘ babonaságnak, és bálványozásnak. Ennek lerontását, minthogy maga a' Zsidó orszógonkivül nem ment, az Apostolokra bízta, kiknek, mikor a’ világra széled- tek , mindenkor és mindenütt első szava volt: Egy az Isten. Mikor szent Pál Barnabással egygyütt Listra válásában egy születésétől fogva sántát tsak ezen szavakkal: Ally fel a’ lábaidra egyenesen ép lábra állított, és azért nekik mint Isteneknek áldozatot bemutatni, sőt már vezette is a' Jupiter Papja a' koszorúzott tulkokat, hogy megöllye, az Apostolok boszszonkodásokban a''Napkeletieknek szokása szerint megszaggatván a’ ruháikat, kiugortak a' seregből ezen szavakkal: Férjfiak/ miért tseleheszitek ezeket ? mi is hozzátok hasonló halajidó emberek vagyunk , hirdetvén nektek , hogy e' hiúságoktól (a’ bálványozástól) térjetek az élő Istenhez, a' ki az eget és földet, ét a’ tengert alkotta, es mind, a' mik azokban vannak, ki az elmúltt üdékben minden nemzetséget szabad kénnyére hagyott, és magát nem hagyta ugyan bizonyság nélkül, jól tévén az égből, essót adván, és gyü- möltshozó üdóket, betöltvéti eledellel, és vigassággal a* mi sziveinket. Es ezeket mondván , alig tsendesitették le a’ seregeket, hogy nekik ne áldoznának (Ap. Tsel. XIV.). Athenae Várasabáu is, mikor szent Pál a' többi bálvány oszlopok között egy oltárra akadt, mellyre írva volt: Az ösrneretlen Istennek, alkalmatosságnak nézte ezt a’ lakosok előtt az ösrneretlen Istennek, a’ Keresztények Istenének predikálására; azért a' fő Törvényszéknek helyén megállapodván, így szállította meg őket: Athenaei Férjfiák! mindenképpen mintha szorgalmatosbnah látnálak titeket az Istenek szolgálattyában ; mert átmen- vén , és látván a’ bálváunyáitokat, találtam ollyan oltárt
