Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
1.32 és szent Pál (Zsid. XII, 14.): Hevességet kövessetek mindenekkel és szentséget, melly nélkül senki sem láttya az Istent. Igaz ugyan, hogy ez nem könnyű dolog, mivel nem esik megrúgoldozó indulatokkal való küszködés vagy vias- kodás nélkül ; a’ miért Jób Pátriárka vitézségnek mondotta az embernek életét (YIÍ, 1.): de boldog, a’ ki bátrán és törvényesen hartzol , mert elveszi a’ jutalmat Kristus Urunknak Ígérete szerint: Boldogok 3 a kik éhezik y és szomjúhozzák az igazságot; mert ok megelégit- tetnek (I Tim, I, 18, II Tiro, II, 4, 5. Mát, V, 6 .). Amen. 22. Katekezis Az Isten véghetet lenül igaz. Az Istennek igazsága mintegy része vagy neme az ő szentségének, mellyel azt akarja, hogy az eszes valók vagy emberek erköltsi törvények szerint éllyenek, szentek és tökélletesek legyenek mint ő maga. Ezért a" tudományos emberek, és pedig a' szent írás után, az Istent többféle értelemben igaznak mondgyák. Nevezetesen: 1-ör egyátallyabau mint szentet fedhetetlent hiba nélkül valót (justitia Dei absoluta Zsolt. X. I Ján. II, 29.); 2-or mint törvényhozót, ki tudniillik most a’ természetnek, most a’ kinyilatkoztatásnak úttyán illendő erköltsi törvényeket megállapított, és azoknak megtartását meghagyta (justitia Dei legislativa III Moy. XMII, 4. 5. Ezek. XX, 11. Rom. I, 17. II, 14, 15. Tit. II, 12.); 3-or mint ezen törvények szentségének védelmezőjét, és kinekkinek érdeme szerint való fizetőt (justitia Dei db stribntiva Jób XXXIY, 11. Zsolt. CXLVI, 6. Bölts. XII, 15. Mát. XYI, 27. Rom. II, 6. III, 4. Ephes. Yl, 9.); különösen a1 jóknak jutalmazóját (justitia Dei remunera- twa Zsolt. XXXYI, 37. LXXII, 13, 14, 24. Bölts. III. Isa. III, 10. Rom. II, 7. I Kor. III, 8. Zsid. VI, 10.), a’ gonoszoknak pedig büntetőjét (justitia Dei vindicat it a punitiva V Moy. XXVIII, G3. Zsolt. XXXYI, 38. XLVIII. 15. Isa. Ill, 11. Rom, II, 8. II Tess. I, 6, 7.); 4-ermint fényit ót, ki sanyargatással jóra üdvösségre vezet, rosztol kárhozattol pedig tartoztat (justitia Dei disciplinaris I Kor. XI, 32. Zsid. XII, 6—10.); 5-ör mint az Ígéreteiben kivet (II Ezdr. IX, 8.); 6-or mint kegyelmest (Ján.