Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
120 lakosok által. Megrémült erre a' néppel egygyfitt Josue is, és midőn buzgó imádságában a’ szerentsétlenségnek okát az Istentől tudakolrfá, választ vett, hogy a’ fogadást megszegte a’ nép. Azonnal előállította Josue az egész Izsraelt, és sorsvetéssel kitanulta, bogy mellyik osztály, mellyik nemzetség, mellyik ház, mellyik ember a1 vétkes; előhozatta a’ lopott jószágot, és előbb Achant megkövetkeztette, azután a’ háza népét, és minden vagyonát elégettette (Josue VI. VII.). 3-or Ugyanazért hogy az Isten mindentudó, ne von- nyuk el magunkat a' jótól, mikor az emberek nem látnak, s azért az érdemünket sem beltsülhetik; de ne is tegyünk jót tsak azért, hogy az emberek lássanak, és ditsérjenek. Krisíusnak intése ez: Ojjátok magatokat, hogy az igazság- tokát ne tselekedgyétek az emberek előtt, bogy láttassatok azoktól, mert egyébképpen jutalmatok nem lesz a ti atyátoknály ki a? mennyekben vagyon. Mikor azért alamizsnát adsz, ne trombitáltass előtted, mint a képmutatók tselekesznek a Synagogáikban, és az útszákon , hogy tiszt eit es s ettek az emberektől. Bizony mondom nektek, elvették a' jutalmokat. Te pedig alamizsnát adván, ne tudgya a bal kezed, mit tselekszik «’ jobb kezed, hogy a' te alamizsnáid rejt ekben legyen, és az atyád, ki rejt ékben léit, megfizet neked. Es mikor imádkoztok, ne legyetek , mint o' képmutatók, kik a’’ Synagogákban, és az útszák szegletén állván , szeretnek imádkozni, hogy láttassanak az emberektől: bizony mondom nektek , elvették a? jutalmokat. Te pedig mikor imádkozol, menny be aé kamarádba , és ajtó betéve imádgyad az atyáidat a' rej- lekben, és az atyáid, ki rejtekbea lát, megfizet neked (Mát. VI. 1—6.). Mindentudó Isten ! a’ te szemeid vizsgállyák az én szivemnek belsejét (Jer. XVII, 10.). Az é;i legtitkosabb érzéseim, legrejtekebb gondolattyaim fel vannak előtted fedezve! Akárhol vagyok, körültöttem vagy: rám vigyázol ott is, a hol senki sem gyanít (Péld. XV, 3. 11.). Egykori Ítélő bírám, most pedig minden tetteimnek tanúja vagy ; szüntelen a* szemeid előtt járok (Sirák XXIII. 27— 29.) : de akarok is mint azok előtt járni, és tégedet magam előtt szemlélni. A’ te mindentudó tekinteted vezessen engem; a’ te minden pillantatod legyen az én törvényem. Félelemmel, de fiúi félelemmel megtelve vigyázok minden lépésemre. Tegyenek a’ hibáim vigyázobbá, és a gyarlóságomra figyelmetesebbé, 0 Isten bár tsak mindenkor tiszta
